-
_
1827
_Helytörténeti fotók
_1827
_Vajda János születése – 1827
Vajda János (1827-1879) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a reformkor hajnalán született. Vajda ideálja Petőfi Sándor, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezik.
Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való meghasonulás életérzését fogalmazta meg. Így lett a meg nem valósult élet, az élmény hiánya és keresése leghatalmasabb élménye. Érett költészete megtelik filozófiai töprengésekkel, az 50-es évek verseiben már felmerülnek az emberi élet értelmét kutató gyötrő kérdések. Vajda költői magatartása két újfajta líratípus találta meg legmegfelelőbb kifejezésformáját: a hangulat-lírában és a látomás-lírában.
érdekesség__1827
_Első Reformkori Magyar Országgyűlés /1825 – 1827/
A Pozsony városában megrendezett 1825–27-es országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.
Az országgyűlés határozott az 1791-ben felállított reformbizottság munkájának folytatásáról, és nagybirtokosok adakozásából megteremtették az alapot a Magyar Tudományos Akadémia és a Ludoviceum (magyar katonai akadémia) létrehozáshoz. Ugyanakkor sikerült kompromisszumra jutni a rendi sérelmek kérdésében is. A reformkor legnagyobb alakja, Széchenyi István is itt lép fel először, 1825-ös országgyűlésen ajánlotta fel 1 évi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására, amely a magyar nyelv és kultúra ügyét szolgálja.
érdekesség__1828
_Helytörténeti fotók
_1828
_Fazekas Mihály halála – 1828
Fazekas Mihály (1766– 1828) költő, botanikus, természettudós. Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában, de Fazekas Mihály jóval több, mint a Lúdas Matyi költője.
Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Felnőttélete első felében katona, második felében városi közéleti férfi és természettudós. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára.
érdekesség__1828
_Érdekesség
2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című művének illusztrációja látható.
érdekesség__1828
_Első magyar óvoda alapítása - 1828
Korompai gróf Brunszvik Teréz (1775-1861) magyar grófnő, megalapítja az első magyarországi óvodát, sőt Közép-Európa legkorábbi „kisgyermekiskoláját”, amely idővel a kisdedóvó intézet, illetve az óvoda elnevezést kapta.
Brunszvik Teréz legnagyobb érdeme, hogy az angol óvodák megismerése után 1828. június 1-én anyja budai házában, megalapította az első magyar kisdedóvót, azaz óvodát. Az Angyalkert néven közismertté vált óvoda a Habsburg Birodalom és egyúttal Közép-Európa első ilyen típusú intézménye volt. 2 és 7 év közötti gyermekek látogathatták. A hazai óvodaügy hőskorának első éveiben az új gyermekintézmény Pest-Budáról tovább terjedt Besztercebányára, Kolozsvárra, Pozsonyba, Nagyszombatba.
érdekesség__1828
_Korompai gróf Brunszvik Teréz magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.
érdekesség_
_1829
_Helytörténeti fotók
_1829
_Berzsenyi Dániel „Kriticai levelek” - 1829
Berzsenyi Dániel (1776-1836) a magyar költészet egyik legnagyobbja. Verseiben mindig az emberlét legalapvetőbb kérdéseit sikerül megszólaltatnia. Az antik formák s a magyar nyelv tökéletes egységének megvalósítása, másfelől pedig a képzelőerőnek s a zeneiségnek a lírában való érvényesítését tűzte ki céljául.
Berzsenyi ideje nagy részét a tudományoknak szentelte, amint ezt számos tanulmánya is mutatja. Kiadta az „A versformákról” című művét, majd 1829– től, „Kriticai levelek” című tanulmány sorozatában, a nyelvre és formára ügyelő „kéregkritikát” fogalmazott meg. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választották. Székfoglalóját 1833-ban adták ki. Ebben a tanulmányában a klasszicizmus esztétikai elemeit részesítette előnyben a romantikával szemben: e szerint a világban az egyetlen állandó dolog a harmónia. 1836. február 24-én halt meg Niklán.
érdekesség__1829
_Berzsenyi idézetek
„Rendeltetésünk nem magányos élet,
s örök komolyság és elmélkedés,
hanem barátság és társalkodás.”„A barátság legszebb aktusa az, midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük.”
„Láttam a mosolygó tavaszt,
Láttam az égető nyárt,
Láttam minden időszakaszt
S minden földi láthatárt:
Ha örök időket élnék,
Ezeknél többet nem érnék.”„Mit ér a szép virág gyümölcs nélkül?
érdekesség_
Mit a bölcsesség a bézárt ajakban?”_1829
_Széchenyi: selyemtermelés felvirágoztatása - 1829
Ma már kevéssé ismert, hogy Magyarország a 19. század végétől, Európa egyik rangos selyemtermelő országa volt. Széchenyi István gróf nem a luxust vagy kalandot, hanem a mezei gazdaság fellendítésének, a nemzeti ipar megteremtésének egyik lehetőségét látta a selyemtermelésben. A selyem az ókorban karavánutakon és hajókon jutott el keletről Európába. A szállítás veszélyei és költségei arra indították az európai uralkodókat, hogy országaikban a hazai termelést segítsék elő.
Széchenyi Selyemrül (1840) című művében kifejti, hogy a sikeres selyemtermelés érdekében először az eperfák — akkori szóhasználattal szederfák — szaporítása, nevelése és elterjesztése a cél. Szederfa-telepítésben maga is jó példával járt elöl, 1829-ben nagycenki birtokán ültetvényt létesített, gőzgéppel működtetett fonodát és termelői egyesületet alapított. Hitt abban, hogy a selyemtermelés szép kincsforrása lehetne Magyarországon a mezőgazdaságnak. Nem csak ő, de korának több jelentős közszereplője (Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos) is jelentetett meg tanulmányokat a témával kapcsolatban, melyek hatására a magyar selyemtermelés az 1840-es évekre virágzó ágazatává vált a mezőgazdaságnak.
érdekesség__1829
_A selyem előállítója, a legrégebb óta tenyésztett háziállataink egyike, az emberi gondoskodás nélkül ma már életképtelen selyemlepke, illetve annak hernyója. A hernyó, az eperfa leveleivel táplálkozik, ezért a selyemtermelés feltétele volt, hogy kellő mennyiségű friss eperfalomb álljon rendelkezésre. Magyarországon az eperfa egyik faja sem őshonos, de három faja azért eredményesen termeszthető volt, az ország akkori területének 4/5-én.
Selyemlepke
Eperfa
érdekesség_
_1830
_Helytörténeti fotók
_1830
_Kisfaludy Károly halála - 1830
Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.
Arckép-, sőt szelencefestészetből, időnként kereskedelmi tevékenységből élt. Festői munkájával egyik elindítója a magyar nemzeti festészetnek. Kedvelt, romantikus témái (a tengeri vihar, a vésszel küzdő ember, a természet elemeinek hatalma, a sorsnak kiszolgáltatott ember veszendősége) költészete szempontjából is figyelmet érdemelnek. 1819-ben aratta első sikereit színdarabjaival, neve gyorsan ismertté vált. A 20-as évek elejétől hosszabb időre felhagyott a drámaírással. Rátalált az alkatának megfelelő tevékenységre, a szerkesztésre. 1821-től kiadta az Aurora c. irodalmi zsebkönyvet, megszervezte az Aurora-kört. Fáy András kezdeményezése nyomán új műfajt honosított meg, a novellát. Temetésén hatalmas tömeg vett részt. Pest tisztelettel adózott az írónak, aki a várost irodalmi központtá tette, és példát mutatott a városi, polgárosodó életformára és gondolkodásra.
érdekesség__1830
_A Kisfaludy Társaság
A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy- Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836. november 12-én, Pesten alapított társaság. 1837-ben kezdte meg működését, melynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.
érdekesség__1830
_A „Hitel”megjelenése - 1830
gróf Széchenyi István (1791-1860) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter. Eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász – a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja. Fő műve a „Hitel” 1830-ban jelent meg.A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium.
Államgazdasági irodalmunk e zseniális alkotása, melyet „Honunk szebblelkü asszonyinak” ajánl, 1830. január 28-án jelent meg. Sorra veszi benne a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, és a jelen vázolását követően meglepő biztossággal jelöli ki, hogy mit kell tenni és hol kell a munkának nekikezdeni. Birtokainak modernizálása céljából 1828-ban Széchenyi 10000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, de kérését elutasították. E személyes élményétől vezéreltetve kezdte vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotok összefüggéseit, és adta közre 1830 elején a Hitelt, amellyel az érdeklődés középpontjába került.
érdekesség__1830
_A Hitel - 1830
A könyv zárómondata szállóigévé vált: “A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!”
érdekesség__1831
_Helytörténeti fotók
_1831
_Kazinczy Ferenc halála – 1831
Kazinczy Ferenc (1759-1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Nyelvi nézeteinek széleskörű, magas színvonalú kifejtése emelte a magyar felvilágosodásnak nemcsak általános vezéralakjává, hanem egyik legkitűnőbb nyelvészévé Kazinczyt.
Sárospatakon folytatott tanulmányai alatt szerette meg a klasszikusokat, az olvasás és írás szenvedélye is itt bontakozott ki. Erélyesen sürgette a német nyelvnek, mint az akkori hivatalos élet közegének tanulását, volt bátorsága kimondani a magyar nyelv művelésének fontosságát.
Kassán megalapítja „a Magyar Múzeum” c. folyóiratot. Az élénk eszű gyors elhatározású, műveltségre páratlan Kazinczy éppen alkalmas volt arra, hogy középpontot teremtsen maga körül. Leveleiben is hévvel küzd a magyar nyelvnek hivatalossá tétele mellett. Leveleivel fölkeresett mindenkit, akit a nemzet élete, az irodalom művelése, az ízlés fejlesztése érdekelne. Agitátori működése előfutára volt Széchenyinek, az irodalmi újítás, a politikusi munka útján. Ez Kazinczy pályájának legfontosabb eredménye s legmaradandóbb emléke. 1831. augusztus 23-án halt meg kolerajárványban.
érdekesség__1831
_Levelezése
Kritikusai, ismerői Kazinczy legjelentősebb művének levelezését tartják.
Több mint 6000 levele ismert.
„Egyike volt a világirodalom legszorgalmasabb levelezőinek. Levelezésben állott mindenkivel, aki hosszú élete alatt valamelyest csak számba jött a szellemi Magyarországon, és levelezett mindenről, ami értelmes téma akkoriban felmerülhetett. A kor belső története szempontjából ezek a levelek megbecsülhetetlenek, és mint alkotások is Kazinczy legjobb művei.”
- Szerb Antal -
érdekesség__1831
_Koleralázadás – 1831
180 évvel ezelőtt, 1831. július-augusztus folyamán, Magyarországon koleralázadás zajlott. A lázadást rövid idő alatt felszámolták, ám a járványban több mint félmillióan megbetegedtek meg, és 237 641 fő (közöttük Kazinczy Ferenc is) meghalt.
Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők hurcolták be Európába. 1830 végén a járvány továbbterjedésének megakadályozására lezárt északi magyar határt egy rövid időre feloldották, ami elegendő volt arra, hogy a betegséget behurcolják az országba. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében kordonokat állítottak föl. Leállt a közlekedés, a kereskedelem, Felső-Magyarországon pedig éhínség fenyegetett a gabona-behozatal elmaradása miatt. A lakosság mozgását korlátozó intézkedések széles körben elégedetlenséget váltottak ki. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító célzatú bizmut port számos helyen túladagolták a kutak vízében, s felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. Zemplén megyében egyidejűleg több helyen lázadás robbant ki, ami földesúrellenes parasztfelkeléssé szélesedett. Kegyetlenül vérbefojtották.
érdekesség__1831
_A Kolera - kórkép
A kolera egy baktérium által terjesztett betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A betegség súlyos hasmenéssel és
hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet.
A baktériumok bejutását követően a betegség lappangási ideje 4-5 nap. A betegséget, híg vizes székletürítés jellemzi, hányással vagy anélkül. Láz ritkán alakul ki, hasi görcsök, fájdalom nincs. A hasmenés-hányás révén elvesztett folyadék mennyisége arányos a fertőzés súlyosságával. Egészen súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 1 litert is, így a folyadékvesztés 1-2 nap alatt elérheti a beteg testsúlyát és pótlás nélkül halálhoz vezet.
érdekesség__1832
_Helytörténeti fotók
_1832
_Vámbéry Ármin születése - 1832
Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Közép-Ázsia földrajza és néprajza, valamint a török filológia területén végzett munkássága alapvető jelentőségű. Közép-ázsiai ügyekben tanácsait igénybe vett az angol és a török kormány is. A brit királyi udvar rendszeresen fogadta. Egyik legismertebb műve a Travels in Central Asia cimű írása 1865-ben jelenik meg.
Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot. Hároméves korában megbénult a bal lábára, így járta be élete végéig a Keletet. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket is tanult. 1857-ben Báró Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott. Négyéves tartózkodása során a híres török államférfi, Fuad Pasa titkárává vált. 1858-ban Konstantinápolyban jelent meg első műve, a Német-Török és Török-Német szótár. Több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagjául választotta. 1872-ben részt vesz a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában. 1894-ben igazgatósági tagjává választották. 1889 és 1890 között a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt.
érdekesség__1832
_Hídegylet megalakulása - 1832
A 19. században egy Buda és Pest közötti állandó Duna-híd létesítésének gondolata már nemcsak a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberekben, hanem a polgárokban is felmerült. A hídépítés előkészítése, a felmerülő műszaki és gazdasági problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. A munka összehangolása érdekében, 1832. február 10-én megalapítja a Hídegyletet.
Az egylet feladata lett a vállalkozás problémamentes véghezvitelének biztosítása, valamint a közvélekedés megnyerése céljából a megfelelő propaganda előkészítése. Propagandára szükség volt, hiszen köztudott volt, hogy az ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak közül többet elsodort a víz. Az 1775-ös árvíz is élénken élt a lakosság emlékezetében, és pont a híddal kapcsolatos viták közben pusztított az 1838-as pesti árvíz is. Harmadrészt a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette. Széchenyi, Andrássy Györggyel tanulmányútra indult Angliába, ahol megismerhette William Tierney Clark által tervezett és épített hidakat. A jégtorlódás, árvizek és kimosódás kevés pillérrel való elkerülése érdekében Széchenyinek a választása a lánchíd típusra esett.
érdekesség__1833
_Helytörténeti fotók
_1833
_Bánk bán ősbemutató - 1833
Katona József (1791-1830), a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. A kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor (1814) előadandó történeti dráma megalkotására kiírt pályázatra küldte be először fő művét, a Bánk bánt. Bár drámája elhomályosítja Katona többi művét, csak az író halála után magasztosult nemzeti drámává. Halálát követően fedezték fel a művet, a vált a magyarság nemzeti drámájává. A darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán.
Fordítások és lovagregények dramatizálása után, önálló történelmi drámákat írt, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). Ezt követte a Bánk bán, amivel jelentkezett az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára. A pályázatra beküldött fő műve, a Bánk bán, nem került be az értékelt művek közé. Katona elkeseredésében felhagyott a színészettel, szakmája felé fordult, és letette az ügyvédi esküt.
érdekesség__1833
_Katona József idézetek
„Az a tűz, melyet a
Természet alkotott az asszonyok
Szemébe, oly sebesen elragad,
Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös
Lángokra gerjeszti s az erőtlen ész
Elhallgat: ekkor már az észben bízni
Csak annyi, mint egy nagy tüzet csupán
Buzgó imádság által oltani.”„Dicsérd csupán
Múltával a napot.”„Beszélj, beszélj; igen
Jól hallom én panaszod; de magam
Panasza is beszél.”„Hazámba vágy
érdekesség_
A szívem, és az ott vagyon, hol a
Holtteste nyugszik annak, akinek
Az életem s lelkem felébredését
Köszönöm.”_1833
_Széchenyi „Stádium” c. műve - 1833
A Stadium Széchenyi István elképzeléseinek összegzése, ame lyet 1831-ben írt, és befolyásolni szerette volna vele az 1832/36-os országgyűlést. Ezt azonban nem sikerült megvalósítania, mert műve nem jelenhetett meg, csak 1833-ban, akkor is Lipcsében.
Széchenyi az előszóban kifejti, hogy a nemzetnek válasz tania kell előrehaladás és helyben maradás között. Az előrehaladást azonban csak az elavult alkotmány meg változtatásával lehet elérni. Az alkotmány ugyanis rossz, mert nyolcszázezer nemesre alapoz, egymillió ember he lyett. Ahhoz, hogy valamit tenni lehessen, először fel kell ismerni a rossz helyzetet, és tudatosítani kell, hogy a helyzet megváltoztatását nem a kormánytól kell várni, hanem magunktól. Hogy hogyan lehet a jelenlegi helyze tet megváltoztatni, arra próbál meg választ adni Széche nyi a Stadiumban.
érdekesség__1834
_Helytörténeti fotók
_1834
_Széchenyi „Hunnia” c. műve - 1834
1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet 1835-re írta meg, de kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.
Széchenyi a Hunniában az államnyelv problémájával foglalkozott: arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételekkel válhatna a magyar nyelv a modern Magyarország államnyelvévé. Az 1820-as évek magyar reformmozgalma számára ez a kérdés egyet jelentett a rendi alkotmányosságot és jogrendet megtestesítő latin nyelv elleni küzdelemmel. A Hunnia látószöge azonban ennél tágabb. Széchenyi számára nyilvánvaló volt, hogy ebben a küzdelemben nemcsak a latint védő ókonzervatívok és a magyart pártoló reformerek, hanem az ország nemzetiségei is érintettek. A latin ellen vívott harcban Széchenyi természetesen a magyar nyelvet védők közé tartozott.
érdekesség__1834
_Hunnia - részlet
„Azon mennyei szikra, mely ismét életre ébreszté a magyart, többé elalunni nem fog. Ne vessetek gátot tehát ti a magyar szó hivatali felszenteltetése ellen, mert igy béke s a mai csend, meg nem zavarva uralkodandik anyaföldünk térein utóbb is, sőt sokszori hideg visszavonás helyeibe meleg egymáshoz közelités fog állni közibünk; mert mi magyarok, midőn fejledező erkölcsi sajátságitokat mindenek felett tisztelni fogjuk, a háladat legerősb kötelékivel is köttetendünk hozzátok, hogy viszont ti is megakarjátok becsülni nemzetünkhöz hü ragaszkodásunkat.”
érdekesség__1834
_Vaskapu szabályozása – 1834
A magyarországi folyószabályozásokat illetően az első igazi áttörő eredmények Széchenyi István (1791-1860) nevéhez fűződnek. Széchenyi ugyanis felismerte, hogy milyen nagy lehetőségeket ad az országnak a közlekedés fejlesztése. Leginkább a gőzhajózást tartotta fontosnak, és így jött rá arra, hogy Magyarországon szinte alig található biztonságos vízi út.
Elsődleges terveiben az Al-Duna hajózhatóvá tétele szerepelt, s majd csak ezután kezdett el foglalkozni a Tisza-szabályozásával. Az Al-Dunán a hajózás számára a legnagyobb akadály a Vaskapu volt, mivel ez a dunai szakasz csak magas vízszint estén volt hajózható, a sziklás meder miatt. Vásárhelyi Pált kérte fel mérnöki tanácsadónak.
Széchenyi 1834 júniusától személyesen is felügyelte az al-dunai munkákat, amelyben száz bányász és legalább ezer munkás kezdte meg a munkálatokat a nyári alacsony vízszintnél. A következő négy évben mintegy négyezer köbméter követ robbantottak ki a mederből. Vásárhelyi 1835-ben Széchenyinek írt jelentéséből megtudjuk, hogy a sziklákat puskaporral repesztették szét. A meder szikláinak szétrobbantásával jelentősen javult a hajóút minősége, de a befejező munkálatokra a század végéig várni kellett. A grófnak sikerült egészen Konstantinápolyig haladó hajójáratokat beindítani. Végül is három kilométer hosszú három méter mély lett a dunai hajózási csatorna, és emellett a parton megépült a híres Széchenyi-út.
érdekesség__1835
_Helytörténeti fotók
_1835
_Nemzeti Színház építése - 1835
A budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven).
A magyar színház épületét Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti, Astoria szállodával szemben, lévő telken kezdték építeni 1835-ben. Majd 1837. augusztus 22-én nyitották meg, Pesti Magyar Színház néven. Működött a Blaha Lujza téren (1908–1964), a majd a jelenlegi Magyar Színház épületében, a Hevesi Sándor téren (1966–2000). Önálló épülete majd’ egy évszázaddal az első lebontása után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.
érdekesség__1835
_Wesselényi perbefogása - 1835
báró Wesselényi Miklós (1796-1850) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajós, a “hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar”.
1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – előbbi az 1835–36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. A perben 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt, mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal.
érdekesség__1836
_Helytörténeti fotók
_1836
_Szózat – 1836
A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke, amelyet ma is himnuszként adnak elő. Vörösmarty Mihály (1800- 1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Szózata /1836/ Kölcsey Himnusza mellett a magyarság nemzeti imádságává lett.
Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, amely az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben. A költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban. A Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.
érdekesség__1836
_Vörösmarty Mihály - Szózat
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar-.
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
(1836)
érdekesség__1836
_Kossuth Lajos – Törvényhatósági Tudósítások
A Törvényhatósági Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban, 1836-tól.
Széchenyi Jelenkorával egy időben, 1832-ben Kossuth Lajos (1802-1894) Országgyűlési Tudósítások címen a pozsonyi országgyűlés eseményeiről tájékoztató kéziratos újság szerkesztését kezdte meg. A lap azért látott napvilágot az országgyűlés idején (1832-1836) kéziratos formában, mert a kormányzat nyomtatott országgyűlési újság közreadását nem engedélyezte. Az országgyűlés berekesztése után (1836-1837) Kossuth Törvényhatósági Tudósítások címen állított össze ellenzéki szellemű lapot, ezzel a megyéket tájékoztatta, és így szervezte országosan a reformellenzéket. A lapot betiltották, Kossuthot “felségsértésért” négyévi börtönbüntetésre ítélték. Fogságban angol nyelvet és közgazdaságtant tanult, majd 1840-ben szabadult.
érdekesség__1837
_Helytörténeti fotók
_1837
_Kisfaludy Társaság működése – 1837
A Kisfaludy Társaság Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836. november 12-én, Pesten alapított társaság. 1837-ben kezdte meg működését, melynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.
érdekesség__1837
_A Társaság Alapító tagjai:
Bajza József
érdekesség_
Bártfay László
Czuczor Gergely
Dessewffy Aurél
Fáy András
Helmeczy Mihály
Joannovics György
Jósika Miklós
Kovács Pál
Kölcsey Ferenc
(Stettner) Zádor György
Szenvey József
Szinnyei József
Szontágh Gusztáv
Toldy Ferenc
Tomori Anasztáz
Vörösmarty Mihály_1837
_Kossuth Lajos bebörtönzése - 1837
Az 1832-36-os reformkori országgyűlés végével Kossuth új lapot indított Törvényhatósági Tudósítások címmel. Az előfizetők száma folyamatosan nőtt, 1837 februárjában már százhatvan kéziratos példányban készült az újság. A megyék nevezetes eseményeiről szóló Törvényhatósági Tudósítások azonban alig egy évig jelenhetett meg. Hangneme, tartalma magára vonta a kormányzat haragját, betiltották. Éppen a 24. számot másolták, amikor Kossuthot 1837. május 4-én letartóztatták és bebörtönözték. Hűtlenségért négyévi börtönre ítélték. Fogsága idején megtanult angolul, tanulmányozta az államgazdaság és az ipar kérdéseit taglaló munkákat.
Az ország közvéleményének nyomására a felségsértési és hűtlenségi perek bebörtönzötteivel együtt Kossuth 1840 májusában szabadult. Kossuth negyvenkét évvel később, ugyanabban az épületben raboskodott, melyből egykor Martinovics és társai ellen lefolytatott perben érintetteket: Martinovicsot, Hajnóczyt, Sigrayt, Szentmarjait, a vesztőhelyre vitték.
érdekesség__1838
_Helytörténeti fotók
_1838
_Kölcsey Ferenc halála - 1838
Kölcsey Ferenc (1790-1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Gyermekkorában himlő következtében a bal szemére megvakult. 1838-ban hivatalos útján megfázott – augusztus 24-én meghalt.
Kölcsey romantikus költő. Verseire nagy ellentétek jellemzők, a dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása, a magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való hazafiú aggódása. Műveit nagy hatású, szuggesztív erejű költői képek alkotják. Választékos szóhasználat jellemzi. Viszonylag kevés verset írt. leghíresebb verse: A Himnusz. 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. (E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után, 1838. augusztus 23-án Szatmárcsekén meghalt. Két napra rá, augusztus 25-én temették.
érdekesség__1838
_Pesti árvíz - 1838
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. báró Wesselényi Miklós 1838-ban a pesti árvízben életeket mentett, ezért az árvízi hajós nevet kapta.
A mentés március 14-én indult meg, mivel a lakosság és a városvezetés a megerősített véd töltésekben bízva nem számított ilyen mértékű árvízre. A töltések magassága elérte az addigi legnagyobb, 1775-ös árvíz szintjét. A gátak azonban a nyomást nem bírták, átszakadtak. Csónakokkal mentették a lakosságot, igyekeztek az erősebb házak emeleteire, padlásaira, vagy a magasabban fekvő külvárosi házakba menekíteni őket. Mintegy ötvenezer ember veszítette el hajlékát. A legnagyobb hírnévre az árvíz alatti erőfeszítéseiért Wesselényi tett szert, de sokan mások is helytálltak. Ezért nyert pesti díszpolgári címet például Landerer Lajos nyomdász.
érdekesség__1838
_A Wesselényi-dombormű a budapesti Ferences templom északi falán. Holló Barnabás alkotása
érdekesség_
_1839
_Helytörténeti fotók
_1839
_A Guttenberg-albumba c. vers születése - 1839
Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. A Guttenberg-albumba c. lírikus hangvételű verse, 1839-ben keletkezett.
Vörösmarty ötvenöt évet élt, 1855-ben halt meg. Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték. Szózatja Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett. A Csongor és Tünde a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Lírai versei, köztük a Guttenberg-albumba, és egy-egy balladája pélő és szakadatlanul ható költészet, előadóművészeink és műkedvelőink versengve mondják.
érdekesség__1839
_Vörösmarty Mihály
A Guttenberg-albumba
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: “igazság!”
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.1839. szeptember 5. előtt
érdekesség__1839
_Herendi porcelángyár alapítása - 1839
A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.
A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott. Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni, herendi jelleggel.
Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok az 1851-es londoni világkiállításon. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú “Queen Victoria” készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.
érdekesség__1840
_Helytörténeti fotók
_1840
_A Nemzeti Színház nevének születése – 1840
A Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán. 1840. augusztus 8-áig működött ezen a néven, majd a társulat neve Nemzeti Színházra változott. A Pesti Magyar Színház név 2000. szeptember 1.-én született újjá, az új Nemzeti Színház megépülésekor, mivel az újonnan megnyíló intézmény nem vette át nagy múltú társulat egészét. Így, bár társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző színészekből állt, helyzete a mai napig sok küzdelemre, vitára ad okot.
érdekesség__1840
_Pesti Magyar kereskedelmi Bank alapítása - 1840
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt. 1840. október 14-én jött létre Ullmann Móric vezérletével, de működését csak 1841-ben kezdte meg. Alapítói között volt számos tekintélyes budapesti (zsidó) kereskedő mellett Széchenyi István is. Fennállása során mindvégig Magyarország egyik vezető (1841-től 1867-ig az egyetlen) kereskedelmi bankja volt, s mint ilyen előkelő helyet foglalt el többnyire zsidó származású vezetőivel együtt a különböző összeesküvés elméletekben.
A pénzintézetet a második világháborút követően kiépült kommunista rendszer államosította. 1950-ben pedig átnevezte Magyar Külkereskedelmi Bankká (MKB). Utóbbit 1994-ben privatizálták, azóta a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankjaként funkcionál, mint általános kereskedelmi bank.
érdekesség__1841
_Helytörténeti fotók
_1841
_Pesti Hírlap első száma - 1841
A Pesti Hírlap több, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe is volt. Az első Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Kossuthot 1844-ben a bécsi kormány távolította el az éléről.
Az 1830-as években a bécsi kormányzat még nem engedélyezte a hírlapok kiadását, de az 1840-es években a cenzúraviszonyok enyhülésével és Bécs kompromisszumok felé való nyitásával már megjelenhetett a politikai sajtó Magyarországon. A Rajzolatok a Társasélet és Divatvilágból című divatlapot Munkácsy János 1840-ben átalakította Sürgöny címmel kormánypárti lappá. Ennek a lapengedélyét vette meg Landerer Lajos 1840 végén, amikor egy antiliberális lapot szándékozott elindítani. A szerkesztő mégis az éppen politikai fogságából szabaduló Kossuth lett, mivel Metternich azt remélte, ezzel megnyerheti saját érdekének. A Pesti Hírlap első száma 1841. január 2-án jelent meg. Az újság az 1848-as forradalom előtti évtized és a liberális ellenzék kiemelkedő orgánuma lett.
érdekesség__1841
_Ganz Ábrahám hazánkba érkezése - 1841
Ganz Ábrahám (Svájc, 1814-Pest, 1867) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. Az iparosok akkoriban szokásos vándorútja során 1841-ben érkezett Pestre. Saját üzeméből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamos-ipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött.
A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán, amely gyorsan jelentős üzemmé fejlődött. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéregöntésű gyártását. Találmányát 1855-ben szabadalmaztatta. Sajnos a túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték, 1867. december 15-én öngyilkos lett. Életében sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített.
érdekesség__1841
_Öntödei Múzeum
Budapest II. kerületében levő gyárat a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.
érdekesség_
_1842
_Helytörténeti fotók
_1842
_Kőrösi Csoma Sándor halála - 1842
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842): erdélyi nyelvtudós és utazó, Ázsia-kutató, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok” maradékait. Nyugat-tibeti lámakolostorokban évekig tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Kalkuttában jelent meg két főműve 1834-ben, a Tibeti- Angol szótár és a Tibeti Nyelvtan.
érdekesség__1842
_Emlékezete:
1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefesttette Csoma síroszlopát, bekereteztette.
1902-ben Kalkuttában az Ázsiai Társaság épületben felállították Kőrösi Csoma Sándor mellszobrát.
1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték.
1920-ban megalakult – először – a Kőrösi Csoma Sándor Társaság Teleki Pál kezdeményezésére.
1956-ban megalakul a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet.
1967-ben halálának 125. évfordulója alkalmával a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított.
1982-ben Kőrösi Csoma Sándor emlékére megépült az első magyarországi sztúpa (buddhista kegyhely), Budapest XV. kerületében.
1998-ban a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Alapítvány szervezésében megalakult a Buddhista Egyetem.
érdekesség__1842
_Lánchíd alapkőletétele– 1842
A hídépítés előkészítése, a felmerülő problémák megoldása gróf Széchenyi István munkájának eredménye. A munka összehangolása érdekében, 1832. február 10-én megalapítja a Hídegyletet.
Ellenzői is akadtak a hídépítésnek, félve a hídomlástól – hiszen az ókori és középkori soknyílású, boltozott hidak közül, amelyek kevésbé széles és kisebb vízhozamú folyókat hidaltak át, többet is elsodort a víz. Valamint a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette. A Lánchíd építésére megalakult Hídegylet segítségével, a konkrét építési munkálatok 1842-ben meg is indultak mérnök az angol hídépítő W. Thierney Clark tervei alapján. A híd átadásra 1849. november 21-én került sor. Megépítésétől fogva csaknem hét évtizedig nem volt szükség komolyabb felújításra.
érdekesség__1843
_Helytörténeti fotók
_1843
_Szózat megzenésítése - 1843
Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, amely az Auróra nevű almanachban jelent meg 1837-ben. A költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki.
A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.
érdekesség__1843
_Kármán Mór születése - 1843
Kármán Mór (1843-1915) pedagógus, kiemelkedő neveléstudós, egyetemi tanár, közoktatás-politikai-, tantervi szakember, tankönyvíró. Az 1879-es gimnáziumi tanterv kidolgozása az ő nevéhez fűződik.
Egyetemi tanulmányait 1862–65 között Bécsben folytatta, majd 1866-ban a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ezt követően Szegeden filozófiát, teológiát és filológiát tanult. Eötvös József kultuszminiszter 1869-ben Lipcsébe küldte a gyakorlati tanárképzés tanulmányozása céljából. 1971-ben a pesti egyetemen habilitált. 1872-ben a pedagógia, etika és pszichológia magántanára lett, és 40 éven át oktatott. 1872-ben miniszteri felkérésre létrehozta a gyakorló főgimnáziumot és a tanárképző intézetet. Az előbbinek pedagógiai vezetője, az utóbbinak filozófiatanára lett.
érdekesség__1843
_Egy anekdota:
Kármán Mór nagyon szerény ember volt, és amikor Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményén Krisztusban sokan ráismertek, így tiltakozott:
„Krisztus már régen példaképül szolgál nekem, de hogy valaha én szolgáljak mintául Krisztusnak, azt sose hittem volna.”
érdekesség__1844
_Helytörténeti fotók
_1844
_Himnusz megzenésítése - 1844
Kölcsey Ferenc Himnusza, 1823. január 22-én, íródott. Ma ezt a dátumot a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük. Nyomtatásban 1829-ben, az Auróra folyóiratban jelenik meg a vers, a cenzúra miatt alcímmel: A magyar nép zivataros századaiból. 1844-ben kerül megzenésítésre.
Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban a Szózat, 1844-re pedig a Himnusz megzenésítésére írt ki pályázatot. A felhívásra tizenhárom pályamű érkezett, s a bizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15-én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat. Az első nyilvános bemutató július 2-án történt a Nemzeti Színházban. A forradalom és szabadságharc idején már nemzeti énekként éneklik. A bukás után betiltják, helyét a császári himnusz, veszi át. 1856. május 13-án, Szatmárcsekén, a Kölcsey-síremlék avatásakor hangzik fel újra.
érdekesség__1844
_A „Honderű” méltatja a nyertes pályázatot
„A nyertes pályamű szerzőjének Erkel Ferencz kiálltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásaiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívta… Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy ez nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik” (Honderű)
érdekesség__1844
_A nyelvtörvény elfogadása - 1844
1844. november 13-án fogadták el a törvényt, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé tette – november 13-a, a magyar nyelv hivatalos ünnepe.
Az 1810-es években indult Kazinczy Ferenc vezetésével a nyelvújítási mozgalom, melynek eredményeként nyelvünk alkalmassá vált a tudományok művelésére is. A reformkor egyik fő követelése volt, hogy Magyarországon a magyar hivatalos nyelv legyen. Hosszas harcok után 1844-ben sikerült elérni, hogy a törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás, kormányzás és az oktatás nyelve is a magyar lett. A Magyarországhoz kapcsolt részek követei 6 évet kaptak a magyar megtanulására. Ez ugyan a magyarságot hangsúlyozta, mégis nemzeti ellentétekhez vezetett.
érdekesség__1846
_Helytörténeti fotók
_1846
_Arany János: Toldi – 1846
Arany János (1817–1882) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. A mű megalkotásával Toldi története, melyet korábban csak a néphagyomány őrzött, végérvényesen a szépirodalom része lett.
1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatán egyöntetű győzelmet aratott A Toldi-val, s nemcsak a pályadíjat nyerte meg (amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Miután Arany 1846-ban megírta a Toldit, a trilógia első részét, még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. A Toldi-trilógiát a Toldi, a Toldi estéje, és a Toldi szerelme alkotják.
érdekesség__1846
_Arany János: Toldi
Harmadik Ének részlet
Mint kutyák közé ha nyulfiat lökének,
Kaptak a beszéden a szilaj legények,
Döng a deszkabástya Miklósnak megette,
Miklós a kudarcon ,búskodik’ felette.
Mert fölérni könnyű, könnyű nemcsak ésszel,
Hanem ököllel is, és megfogni kézzel,
Hogy csak őt bosszantja mind e vastag tréfa,
Mely ugyan fejétől sem járt messze néha.5.
Toldi tűr azonban, bárha nem békével;
Birkozik nagy lelke fellázadt dühével;
Majd meggyőzi magát s megvetéssel tűri,
Szolganép belőle a csúfot hogy űzi.
Mert e nép eperszem volna haragjának,
Bosszuló karjától úgy elhullanának,
Mint a Sámsonétól, kiről írva vagyon,
Hogy ezer pogányt vert egy állcsonttal agyon.6.
Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,
Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.
De, midőn egy dárda válla csontját érte,
Iszonyatosképen megharagutt érte,
S melyen ült, a malomkő-darabot fogta,
Toldi György bosszantó népe közé dobta.Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?
Fuss, ha futhatsz, Miklós! pallos alatt fejed!
Víz se mossa rólad le a gyilkos nevet!
Elvadulsz, elzüllöl az apai háztól,
Mint amely kivert kan elzüllik a nyájtól:
Ki egyet agyarral halálosan sérte,
Úgy aztán kimarta őt a többi érte.8.
Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla,
Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála:
Mint olajütőben szétmállott a teste,
És az összetört hús vérolajt ereszte.
Vérit a poros föld nagy-mohón felnyalta,
Két szemét halálos hályog eltakarta,
S aki őt eloltá, az a veszedelem
Mindenik bajtársnak fájt, csak ő neki nem.9.
György haragja pedig lészen rendkivűli,
érdekesség_
Mert vitéz szolgáját igen keserűli.
Másfelől örül, hogy gyilkos a testvére,
Kit hogy elveszessen, most esik kezére.
Most ravasz szándékát, melynek úta görbe,
Eltakarja törvény és igazság örve,
És, hogy öccsét bíró hírivel megrontsa,
El kell fogni nyomban, az kemény parancsa._1846
_Az első vasútvonal megnyitása – 1846
A magyar vasút történetében az igazi mérföldkövet az első gőzüzemű vasút 1846. július 15-én történt megnyitása jelentette, amelyet sokan tartanak a magyar vasúti közlekedés kezdetének. A Pest és Vác között épült vonalon a vonatok továbbításához a vontatójárműveket a belga Cockerill cégtől szerezték be. A Pest és Buda névre keresztelt, 50–60 LE-s mozdonyok súlya 10,9 tonna volt, és a próbákon 43 km/h átlagsebességet értek el. Az ezt követő három évtizednyi időszak nemcsak a világ vasútjainak, hanem a magyar vasút történetének is egyik legnagyszerűbb fejezete. A fejlődés ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1875-re a megépített vasútvonalak hossza 6411 km-re növekedett, ami Magyarország valaha is volt legnagyobb vasúthálózatának csaknem egyharmada.
érdekesség__1847
_Helytörténeti fotók
_1847
_Mikszáth Kálmán születése - 1847
Mikszáth Kálmán (1847-1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, melyet 1895-ben írt.
A kiegyezés korának félfeudális Magyarországa a maga időszerűtlen, bomló társadalmi berendezkedésével kihívta maga ellen a jobbak bírálatát. S Mikszáth közéjük tartozott. Jó szeme volt, gondolkodva élt: az élet egyre növekvő megbetegedése nem kerülte el a figyelmét. Művei híven tükrözték vissza az úri- nemesi társadalom, fokozódó erkölcsi-szellemi züllését, belső szétesését. Nagy kritikai realista regényei (Beszterce ostroma, Az új Zrínyi ász, Különös házasság, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város) a leleplező gúny, a szatíra fegyverével segítettek az időnek. Bomlasztották azt a világot, amelyet már halálra ítélt a történelem.
érdekesség__1847
_Mikszáth idézetek
„Mit ér minden hiú becsültetés, ha egy nagy fekete árnyék jár majd a nyomában? Egy nagy fekete árnyék – az önvád.”
„Ahogy az álom jő, isten tudja, honnan, s rátapad a szemhéjakra, ahogy a mámor kezdődik, úgy jő a szerelem, váratlanul, nesztelenül; se nem lép, se nem röpül, csak valahogy ott van.”
„A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén.”
„Keveset beszélj, fiam, vagy semmit. Ha valamit elhallgatsz, amit el kellene mondani, azt még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit el kellett volna hallgatnod, azon többé nem segíthetsz.”
„A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni.”
„A népszerű emberek végzetes természete, hogy többre becsülik azt, ami nincs még meg, mint ami már megvan.”
„Nem szabad a gyereknek minden kívánságát betölteni, mert megszokja. Márpedig az apa után az Élet következik, s az nem olyan bolond, hogy mindent elővarázsoljon a kirakatból, ami valakinek megtetszik.”
érdekesség__1847
_Táncsics Mihály bebörtönzése - 1847
Az 1848-as forradalom egyik fontos eseménye volt az izgatás és sajtóvétség vádjával elítélt és bebörtönzött Táncsics Mihály kiszabadítása.
Táncsics Mihály (1799-1884) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. 1836-tól megjelent irányregényeiben és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsítette. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1846-ban öt hónapig vándorolt Nyugat-Európában, és talált kiadót műveinek. Hazatérte után elrejtőzött, 1847-ben elfogták, és sajtóvétség (lásd cenzúra) valamint izgatás vádjával elítélték. Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett hívei húztak.
érdekesség__1848
_Helytörténeti fotók
_1848
_A Nemzeti dal születése - 1848
A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.Petőfi a verset két nappal a forradalom kitörése előtt írta 1848. március 13-án. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
A vers kezdősora, a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort, (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében keletkezett a múzeumlépcsőn szavalás legendája.
érdekesség__1848
_Forradalom - 1848. március 15.
1848. március 15. – a Magyarság nemzeti ünnepe, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezt követően a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Vér nélkül győzött a forradalom.
érdekesség__1848
_A magyar kokárda
A kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.
A színek a nemzeti zászlót szimbolizálják, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot körbehajlítanak, és ott, ahol összeér, varrással rögzítik. Így egy köralakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amihez – már az 1848-49-es években is – lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. Történetileg a magyar kokárdák a nemzeti függetlenedés eszméjét magukévá tevő polgárok hovatartozás-jele lett, ilyen köralakú nemzetiszín formában, kis pántlikákkal. A szembejövő személyek számára azt volt hivatva látható módon közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak tudja.
érdekesség__1850
_Helytörténeti fotók
_1850
_Magyar Emléklapok megjelenése – 1850
A Magyar Emléklapok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, új formában, 1850-ben megjelent „történeti és szépirodalmi közlöny” volt. Jeles íróink közreműködésével szerkesztette Szilágyi Sándor, kiadta Landerer és Heckenast Pesten. 1850 első felében megjelent hat havi füzete, majd Szilágyi Sándor maga adta ki ezt a folyóiratot; ennek új folyamából (1850) azonban csak az első füzet jelenhetett meg, mert a példányok nagy részét a rendőrség elkobozta és a vállalatot betiltotta. Ennek folytatása volt a Magyar Írók Füzetei, amely szintén Szilágyi Sándor kiadásában és szerkesztése alatt jelent meg 1850 második felében; ebből is csak négy füzet jelent meg, mert ezt is betiltották. (Ezen négy füzet, Magyar Írók Albuma címmel külön is megjelent.) Folytatása volt a Pesti Röpívek.
érdekesség__1850
_A Bach – korszak kezdete - 1850
Magyarország igazgatása 1850 nyaráig a teljhatalommal felruházott Haynau és katonái kezében volt. Ekkor Haynaut menesztették, de továbbra is a központi birodalmi kormány irányítása alatt maradt az ország. Ezt a korszakot a kormány meghatározó személyiségéről, Alexander Bach belügyminiszterről “Bach-korszaknak” (1850-59) szoktuk nevezni.
Kezdetben a nép megnyerése érdekében alkotmánnyal álcázták (olmützi alkotmány), ám a nemzetközi események hatására még a látszatalkotmányosságot is felfüggesztették 1851-ben. Az uralkodó pedig személyesen vette át az állam ügyeinek vezetését, ezért ezt a korszakot szokás új- vagy neoabszolutizmusnak is nevezni. A rendszer a hadseregre, a hivatalnokrétegre és a birodalmi arisztokráciára támaszkodhatott, még az osztrák polgárság sem szólhatott bele a politikai életbe, csupán a rövidtávú érvényesülési terveket szövő emberek juthattak politikai szerephez. Ezért 1859-ben Ferenc József meneszti Alexander Bach-ot és reformígéreteket tesz a magyaroknak, mely reményt ad nekik.
érdekesség__1851
_Helytörténeti fotók
_1851
_Arany János – Családi Kör, Nagyidai cigányok/1851/
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.
Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié vagy Jókaié. Életében a negatív momentumok halmozódása váltotta ki Aranyból művészetének felívelését, lírájának első virágkorát. A forradalom értékelésével kapcsolatban jellemző, hogy Arany a magyar liberális nemesség álláspontjával rokonszenvezett: nem a forradalmi átalakulásban, hanem a lassú, szerves fejlődésben hitt, még Kossuthot is álmodozónak tartotta. A bukott forradalmat sokszor ironikusan értékeli műveiben: A nagyidai cigányok, 1851. Sajátosan az elégia és irónia kettőssége jellemzi műveit, pl.: Családi kör, 1851.
érdekesség__1851
_Arany János
CSALÁDI KÖR részlet
Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel -
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
érdekesség_
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa._1851
_Egressy Béni halála /1851/
Egressy Béni (1814-1851) zeneszerző, szövegkönyv és színműíró, fordító. Eredetileg egresi Galambos Benjámin. 1814. április 21-én született Sajókazincon. Református lelkész édesapja ismertette meg a zene szépségével. Az elhatalmasodó tüdőbetegség egy gazdag életút végét jelentette. Egressy Béni 1851-ben 37 éves korában hunyt el Pesten.
A híres sárospataki református kollégium elvégzését követően egy ideig tanítói állást töltött be. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig még Itáliában is képezte. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Erkel Ferenc Egressy szövegkönyveihez komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit. Igen gazdag dallamvilágából merített Liszt Ferenc is (X. és XII.) magyar rapszódiái megkomponálásakor.
érdekesség__1852
_Helytörténeti fotók
_1852
_Budapesti Hírlap születése -1852
A Budapesti Hírlap két, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe volt. Az első Budapesti Hírlap 1853-tól jelent meg 1860-ig. Nevét 1860. december 1-jén Sürgönyre változtatta.
A szabadságharc után az elnyomatás szomorú korszaka következett: a Magyar Hirlap kiadására csak a nem kompromittáltak nyerhettek engedélyt; ezek is az utólagos cenzura által folytonos zaklatásnak voltak kitéve. A hivatalos Magyar Hirlapnak 1849. november 15-től, megengedték, hogy az osztrák kormány rendeleteit közölje magyar fordításban és jóváhagyott híreket közöljön. Címét 1852. július 1-jén Budapesti Hirlapra, kellett változtatnia, és ilyen címen 1853-tól jelent meg.
érdekesség__1852
_Csonka János születése - 1852
Csonka János (1852-1939) mérnök, tanár, feltaláló. Számos szabadalom fűződik még az ő, és a Csonka-féle gépgyár nevéhez. Bánki Donáttal közösen készítették el, a karburátort(benzinporlasztó), első világraszóló alkotásukat. Feltalálói képességének nagyságát bizonyítja, hogy utolsó szabadalmát 84-éves korában jegyeztette be.
Az ő nevéhez fűződik az első magyar motorkerékpár és motorcsónak, az első tűzoltó- és sínautómotor megalkotása is. Az 1800-as évek végén a Magyar Királyi Posta részére motor triciklitkészített, amelyet később a saját készítésű postaautója váltotta fel. Neki köszönhetően Európában elsőként nálunk lett motorizálva a postai küldemények szállítása. Bánkival közösen készítették el az első gőzkalapácsot, és a motorok automatikus gyújtásának kidolgozását is. 1905-ben tervezte meg az első magyar gyártmányú személygépkocsit. A sikeres próbaút idejétől 1905. május 31-től számítják a magyar autógyártás történetét. Autójavító műhelyéből fejlődött ki halála után a Csonka- féle gépgyár.
érdekesség__1853
_Helytörténeti fotók
_1853
_V. László balladája– 1853
Arany János (1817–1882) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása során kiemelkedő szerephez jutnak balladái, különös tekintettelaz V. László és az Ágnes asszony /1853/.
Az V. László, a bukott forradalmat követően, az 50-es évek történelmi tárgyú, nagykőrösi balladái közé tartozik, a Hunyadi balladakör tagja. Arany lelki-ismeretrajzoló hajlama kiválóan tetten érhető benne. A mű történelmi alapja, hogy V. László büntetlenséget ígért, ám szavát megszegve elfogta H. Mátyást és kivégezte H. Lászlót.
A hihetetlen magabiztossággal, mesterien szerkesztett, történelmi tárgyú, kétszólamú ballada elnyerte kortársai tetszését; a szerző remekei közé tartozik.
érdekesség__1853
_Arany János ballada
V. LÁSZLÓ
Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
Csikorog élesen.“Ki az? mi az? vagy úgy -”
“Fordulj be és alugy
UramLászló király:
A zápor majd eláll,
Az veri ablakod.”A felhő megszakad,
Nyilása tűz, patak;
Zúgó sebes özönt
A rézcsatorna önt
Budának tornyiról.“Miért zúg a tömeg?
Kivánjaeskümet?”
“A nép, uram király,
Csendes, mint a halál,
Csupán amennydörög.”Megcsörren a bilincs,
Lehull, gazdája nincs:
Buda falán a rab
- Egy-egy felhődarab -
Ereszkedik alá.“Hah! láncát tépi a
Hunyadi két fia -”
“Uram, uram, ne félj!
László, tudod,nem él
Sagyermek,az fogoly.”Mélyen a vár alatt
Vonúl egy kis csapat;
Olyan rettegve lép,
Most lopja életét…
Kanizsa, Rozgonyi.“Kettőzni kell az őrt,
Kivált Mátyás előtt!”
“Mátyás, az itt maradt,
Hanem a többi rab -
Nincsen, uram, sehol.”A felhő kimerült,
A szélvihar elült,
Lágyan zsongó habok
Ezer kis csillagot
Rengetnek a Dunán.“El! míg lehet s szabad!
Cseh-földön biztosabb.”
“Miért e félelem?
Hallgat minden elem
Ég s föld határa közt.”Az alvó aluszik,
A bujdosó buvik;
Ha zörren egy levél,
Poroszlót jőni vél
Kanizsa, Rozgonyi.“Messze még a határ?
Minden perc egy halál!”
“Legitten átkelünk,
Ne félj uram:velünk
A gyermek, a fogoly.”Az alvó felvirad,
A bujdosóriad;
Szellő sincsen, de zúg,
Felhő sincsen, de búg
S villámlik messziről.“Oh adj, oh adj nekem
érdekesség_
Hűs cseppet, hű csehem!”
“Itt a kehely, igyál,
Uram, László király,
Enyhít… mikép asír!”_1853
_Zipernowszky Károly születése - 1853
Zipernowsky (1853 – 1942) fejlesztő-mérnök, tanár; a villamos-ipar hazai kifejlesztője. Nevéhez fűződik a transzformátor és a váltakozó áramú energia-elosztó rendszer kifejlesztése. 1893-ban a Műegyetem erősáramú elektronikai tanszékének tanára lett, a Magyar Tudományos Akadémia pedig levelező tagjává választotta. 1905-től a Magyar Elektronikai Egyesület elnökeként működött.
Bécsben született, iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Műegyetemi évei alatt többször tartott elektronikai tárgyú előadásokat. 1878-ban Mechwart András, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója őt bízta meg a villamos osztály megszervezésével. Zipernowsky figyelme már a kezdet kezdetén a váltakozó áram alkalmazása felé fordult. Hozzáfogtak az ilyen világítóberendezések gyártásához, és vezetése alatt a gyár hamarosan a váltakozó áramú elektronika úttörőjévé vált. 1883-ban szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház világítását: ez volt Magyarországon az első izzólámpás, váltakozó áramú rendszer (a harmadik színház a világon). Váltakozó áramú generátorai közül említésre méltó az “óriási gőzvilágítógép”, amelyik harminc éven át világította a Keleti pályaudvart.
érdekesség__1854
_Helytörténeti fotók
_1854
_Landerer Lajos halála - 1854
Landerer Lajos (1800-1854) nyomdász, Landerer Mihály nyomdász fia, Landerer János Mihály nyomdász unokája. Nyomdái tényleges vezetését 1824-ben vette át. 1840-ben nyomda és kiadóvállalatot alapított, amely Magyarországon az első, modern értelemben vett nagy teljesítményű nyomdaipari vállalkozása lett, ezáltal teret engedve a magyar irodalom kivirágzásának.
Neves, német eredetű magyar nyomdászcsaládban született. 1841-ben megindította a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap kiadását. 1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat.
érdekesség__1854
_Deák Ferenc passzív rezisztenciába vonul - 1854
A passzív ellenállás kezdeményezőjének és legnagyobb alakja Deák Ferenc. A passzív ellenállás során lehetőleg törvényes keretek között próbálták meg kijátszani az Osztrák birodalmat. Ennek egyik példája a közügyektől való elzárkózás. Deák lelki alkata, politikai pályája, liberális nézetei, életformája, tevékenysége és történelemformáló személyisége alapján a személyéhez köthető a passzív rezisztencia fogalma.
Vezéralakja Deák Ferenc, aki birtokait eladván, Pestre költözött az Angol Királynő Szállodába, 1854-ben. Deák és követői engedett módon bírálták a rendszert és elhatárolódtak az abszolutizmustól. A passzív ellenállás bizonytalanná tette a kormány helyzetét, azonban nyilvánvaló volt, hogy ezt az ellenállást nem lehet sokáig fenntartani, főleg az anyagiak miatt, hiszen rákényszerülnek az emberek, hogy hivatalt vállaljanak. Az osztrákok csak Deákkal voltak hajlandóak tárgyalni, mivel 1848-ban megtett mindent az áprilisi törvényekhez ragaszkodó magyar nemesek és az udvar megbékélése érdekében, majd a szabadságharc kitörése után visszavonult birtokára. Így ő volt az egyetlen reformkori politikus, aki az ötvenes években is hallathatta a hangját.
érdekesség__1857
_Helytörténeti fotók
_1857
_„Nővilág” c. hetilap indulása - 1857
A Nővilág hetilap volt 1857 és 1864 között „a magyar hölgyek számára”.
Vajda János szerkesztette a lapot indulásától, 1857. január 8-tól. Kiadó-tulajdonos volt Heckenast Gusztáv; divatképekkel és mintarajz-mellékletekkel; a rendes heti divattudósításokat Jósika Julia bárónő írta. Megjelent hetenként egyszer 8-rét egy íves számokban, Pesten; 1857 júliusától négyrét alakban; 1861-től havonként kétszer, 1862-től háromszor és 1864. január 1-jétől ismét kétszer jelent meg rózsaszínű, utóbb fehér borítékban. 1864. december 16-án szűnt meg.
érdekesség__1857
_Ferenc József császár magyarországi látogatása - 1857
Ferenc József, (1830-1916) osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár; 1867-től Magyarország megkoronázott királya. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója, egyben Európa történetének harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája. Irányítása alatt az 1850-es–60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai, és politikai veszteségeket szenvedett, amik kikényszerítették a Magyarországgal való kiegyezést. A magyar nép ellenállását azonban nehezen törte meg.
Közkeletű hagyomány szerint 1857-ben Ferenc József látogatása alkalmából Arany Jánost felkérték egy üdvözlőbeszéd megírására. A legenda szerint nem vállalta el, de írt egy balladát. A walesi bárdok című „óangol” balladában, Edward angol király látogatásra indul újonnan leigázott tartományába, Walesbe. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Edward angol király maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig magyar költők.
érdekesség__1857
_Arany János
A Walesi Bárdok részlet
Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
érdekesség_
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy velszi bárd!_1858
_Helytörténeti fotók
_1858
_Az Üstökös c. lap indulása /1858/
Az Üstökös volt címe az első és legrégibb magyar humoros lapnak (A Pallas nagy lexikona szerint humoristico-belletrisztikus hetilap), amely 1858. augusztus 21-én indult meg Pesten.
A Nagy Tükör és Kakas Márton Albuma című folyóiratokból keletkezett. Szerkesztője és kiadótulajdonosa Jókai Mór volt, nyomtatta Landerer és Heckenast nyomdája. A cikkeket Jankó János zsánerrajzai élénkítették. 1863. április 25-étől Dienes Lajos vette át a szerkesztést, Jókai pedig mint tulajdonos a lap fő munkatársa maradt. 1865. augusztus 15-étől ismét Jókai szerkesztette a lapot. Az 1000. szám 1877. október 14-én, a 2000. szám 1896. január 10-én jelent meg. A századforduló táján a Pallas Részvénytársaság nyomdájában jelent meg.
érdekesség__1858
_A „gyermekágyi láz” publikálása - 1858
Semmelweis Ignác /1818-1865/magyar orvos, az „anyák megmentője”, 1858-ban, barátja, Markusovszky Lajos biztatására, az Orvosi Hetilapban publikálta felfedezését, A gyermekágyi láz kóroktana címmel.
Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés eme speciális fajtája harmadannyi esetben fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló II. számú klinikán, mint az orvosokén. A klórmész-oldatos kézmosást Ignác antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Májusban kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klórmész-oldatos kézmosásra, majd októberben kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is. Így kezdődött szélmalomharca az akkori hivatalos, tudományos világgal.
érdekesség__1859
_Helytörténeti fotók
_1859
_Benedek Elek születése - 1859
Benedek Elek (1859-1929) újságíró, író, „a nagy mesemondó”, születésnapjához igazodik a Népmese Napja, amely szintén szeptember 30-a.Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.
Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is. A népmese gyűjtések mellett jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek. Novellái, regényei: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásai: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete.
érdekesség__1859
_Benedek Elek: VAS LACI részlet
„Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, volt egyszer egy király, annak három fia meg három lánya. A legkisebb fiút Vas Lacinak hívták, mert az olyan erős volt, mint a vas.
No, nemcsak erős volt Vas Laci, de csintalan is; hét ördög lakott benne.
Egyszer, amikor az iskolából jött hazafelé, nekiszaladt egy öregasszonynak, aki a feje tetején egy kosár tojást vitt. Leütötte a fejéről a kosarat, s a tojás mind összetört. Azt mondta az öregasszony:
- No, te fiú, neked rosszért jót kívánok. Azt kívánom, hogy amit legelőbb kívánsz, azonnal teljesedjék.
Vas Laci nagyot kacagott, amint szaladt hazafelé, gondolta magában: ejnye, de bolond asszony ez, még jót kíván nekem, mikor a tojását mind összetörtem. No, csak hazamenjek, mindjárt valami jót kívánok.
Hazamegy a fiú, hát a nénjei éppen labdáznak. Közéjük áll ő is, de a királykisasszonyok összeegyeztek, hogy mind csak Lacit üssék, legalább így visszafizetik neki a kölcsönt, mert őket is sokat bosszantotta a csintalanságával.
Hej, mérgelődött Laci, mikor látta, hogy mind csak őt püfölik a labdával, s nagy mérgében odakiáltott a leányoknak:
- Ó, hogy a föld nyeljen el!
Abban a pillanatban megnyílt a föld, eltűnt a három királykisasszony.
Nagy volt a szomorúság a király udvarában. Keresték a királykisasszonyokat mindenfelé az egész világon, de sehol sem találták, nem is tudták, hogy merre keressék, mert Vas Laci egy szóval sem mondta, hogy a nénjeit a föld nyelte el. Utánuk ment a legidősebb királyfi, utánuk a középső királyfi, de eltelt egy esztendő, eltelt kettő, három, még több is, és a királyfik még nem kerültek vissza, valahol elpusztultak bizonyosan.
Aközben Vas Laci felcseperedett, nagy, erős legény lett belőle, s ezt mondta a királynak:
- Édesapám, elmegyek én is a nénéim után, úgyis én vagyok az oka a szerencsétlenségüknek…”
érdekesség__1859
_Bánki Donát születése – 1859
Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök, feltaláló. Korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Gazdag életpályájára nagy hatással volt, hogy egyre iparosodó hazai környezetben kezdte mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Életpályájának ezen időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében, jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása.
érdekesség__1865
_Helytörténeti fotók
_1865
_Vámbéry Ármin, Közép-Ázsiai utazás c. műve - 1865
Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Közép-Ázsia földrajza és néprajza, valamint a török filológia területén végzett munkássága alapvető jelentőségű. Közép-ázsiai ügyekben tanácsait gyakran vette igénybe az angol és a török kormány. A legmagasabb körökben is megfordult. Egyik legismertebb műve a Travels in Central Asia cimű írása 1865-ben jelenik meg.
Első művét egy német-török zsebszótár összeállítása jelentette. Rendkívül érdekesek útleírásai, amelyeket három kötetben rögzített. (Közép-ázsiai utazás, Vándorlásaim és élményeim Persiában, Vámbéry Ármin vázlatai Közép-Ázsiából). Ez volt az a három könyv, amelyet több nyelvre fordítottak le, és általuk a tudós világhírűvé vált. Nyelvészeti munkái is számos értékes témát boncolgattak. Az Ujkur nyelvemlékek a Kudatku Bilik szövegének első megfejtései kísérlete a turkológia egyik úttörő opusa lett. álláspontját.
érdekesség__1865
_Magyar Tudományos Akadémia felavatása - 1865
A Magyar Tudományos Akadémia(MTA) egy tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Székháza, Budapest V. kerületében, a Széchenyi István téren található.
A magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (ma MTA) létrehozására, az 1825-ös reformországgyűlésen. 1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.
érdekesség__1866
_Helytörténeti fotók
_1866
_Vörösmarty Mihály szobra Székesfehérvár - 1866
Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Emlékszobrát ércből készítette báró Vay Miklós, 1866. május 6-án leplezték le Székesfehérvárt; a ciszterciek székesfehérvári rendházában.
1861-ben alakult a szoborbizottmány, benyújtott terve alapján Vay Miklóst bízták meg az elkészítéssel. A felavatás nagy nemzeti ünnep volt, Deák jelenlétében. „Költő, apostol, próféta, vezér!” – foglalta össze az elhangzott pályamű Vörösmarty jelentőségét. A szobor nemcsak a költőnek szólt, hanem a „nemzet ébresztőjének” is.
érdekesség__1866
_Klauzál Gábor halála – 1866
Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori magyar politikus, miniszter, ügyvéd, kistétényi birtokos. Szellemi örökségét a budapesti Klauzál Gábor Társaság nevű civil szervezet ápolja tovább.
Klauzál bátor, de kitűnő politikai tapintatú ember. „A birtok és a hivatal jogát a haza minden fiára kiterjesztette”. Kitűnő elme. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, haladó politikus. A kiegyezés megteremtésében és Magyarország századfordulós felemelkedésében (amit már nem élt meg) jelentős szerepe van. Kistétény (ma Budatétény) egyik legnagyobb kisugárzású embere volt.
érdekesség__1868
_Hamvas Béla halála - 1968
Hamvas Béla, (1897-1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros. Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el. Műveiből több színpadi és filmes feldolgozás készült, ezek közül az egyik legérdekesebb a Karnevál alapján írt Pác című előadás, melyet 2002-ben az Újvidéki Színház mutatott be.
Hamvas Béla (1897-1968) a magyar irodalom különös, egyedülálló alakja. Érdeklődése rendkívül szerteágazó területeket ölel fel, mint például a klasszika-filológia, a művészettörténet, a keleti vallások és a szent nyelvek, ezek közül is elsősorban a szanszkrit. Írásai nehezen kategorizálhatók, néha a filozófiához, máskor a kultúrtörténethez, megint máskor pedig a teológiai értekezésekhez közelítenek. A legkülönbözőbb írásokat mégis közös nevezőre hozza Hamvas gondolatvilágának fókusza, a tradíció, melyen ő elsősorban az őskori emberiség szellemi hagyományát érti. Az ősi tradíciót Hamvas a nagy szentkönyvek alapján rekonstruálta, ezzel ismét egybefogta “az emberiség szétszakadt szálait”.
érdekesség__1868
_Idézetek:
„…csak akkor lehettem volna boldog,
ha egy lettem volna a tizenkettő közül
és őt hallottam volna” (Hamvas Béla: Unicornis)
„A pácban mindenki benne van. ” (Hamvas Béla: Karnevál)
“Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki” (Hamvas Béla: Az öt géniusz)
érdekesség__1869
_Helytörténeti fotók
_1869
_A kőszívű ember fiai - 1869
A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóját Jókai ezen regényével ünnepelte. Először folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, és csak később vehették kezükbe a szándékosan 48 fejezetből álló regényt az olvasók. Az író 1869-ben, a kiegyezés után két évvel írta meg ezt a regényt. A saját élményein, emlékein kívül regénye abból az élményanyagból táplálkozik, melyet az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szerzett.
Jókai műve alapján 1964-ben parádés szereposztással filmdráma is készült.
érdekesség__1869
_Kandó Kálmán születése - 1869
KANDÓ KÁLMÁN (1869 – 1931) gépészmérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozó-áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Pesten született és itt is halt meg. Őt tekintjük a vasutak villamosításának első úttörőjének. Az első háromfázisú villamosvonat megépítése, a róla elnevezett 50 periódusú Kandó- féle fázisváltós rendszer az ő nevéhez fűződik. Ő tervezte meg a Budapest-Hegyeshalom közötti fő vasútvonal villamosítását.
A Ganz gyár vezérigazgatójaként, kezdeményezésére az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a gyárban a háromfázisú villamos vontatással. Terveik alapján villamosították az olaszországi Valtellina vasutat, amely Európa első villamosított fővonala volt. Munkásságát külföldön is elismerik, elsősorban az ötven periódusú, országos hálózatról táplált villamos vasút révén.
érdekesség__1874
_Helytörténeti fotók
_1874
_Erdélyi Múzeum c. lap indulása - 1874
Erdélyi Múzeum (1874-1947) az Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye. Döbrentei Gábor első erdélyi magyar művelődési folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak (1814-18) gazdag tartalmára emlékeztetően 1874-ben indult Finály Henrik jeles nyelvész és történész szerkesztésében. A lap tág teret nyitott „a hitágazati hittan és a napi politika kivételével” minden tudományágnak, s tudományos fórumot teremtve a két évvel azelőtt alapított kolozsvári tudományegyetem professzorainak eredményeik közzétételére. Az első folyam utolsó füzete 1917-ben jelent meg, az új folyam 1930-ban havi füzetekben György Lajos EME-főtitkár szerkesztésében indult.
érdekesség__1874
_Kincsem – 1874
Kincsem (1874–1887) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”, Kisbéren látta meg a napvilágot. Apja import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavalie, a kisbéri ménes számára. Anyja, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt. Bár Kincsem ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötét sárga kanca mégis a magyar tenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példája a fajtának.
Élete során, vonaton beutazta fél Európát. Kettő- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet. Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol a kanca élete során meg sem fordult. A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla alkotását.
érdekesség__1875
_Helytörténeti fotók
_1875
_Olcsó Könyvtár elindulása – 1875
Gyulai Pál szerkesztésében, 1875-ben útjára indul az Olcsó Könyvtár könyvsorozat a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadásában Budapesten. A sorozat indításával heves vitákat váltott ki a szakmából, kortársaiból.
Az Olcsó Könyvtár a közművelődésnek nagy szolgálatokat tett, hiszen elérhetővé tette az irodalmat az alsóbb néprétegek számára is; másrészt viszont olvasóinak szellemi látókörét leszűkíthette: például Ibsen műveinek közzétételéről hallani sem akart, ellenben megjelentette a 48 előtti francia romantika kassza-darabjait, gyermek- és ifjúkorának színházi emlékeit.
Gyulai Pál többek között, a Kisfaludy Társaság másodelnöke; a Budapesti Szemle szerkesztője; a Franklin Társulat igazgatótanácsi tagja; a budapesti egyetem irodalomtörténeti katedrájának professzora és a Kisfaludy Társaság elnöke; majd 1876-tól a főrendiháznak ünnepélyesen delegált tagja stb.
érdekesség__1875
_Luppis János halála – 1875
Luppis János (1813-1875) Giovanni Biagio Luppis von Rammer, vagy Ivan Lupis, magyarosan Luppis János, az osztrák-magyar haditengerészet tisztje, fregattkapitány, fegyvergyáros, az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója.
Az osztrák-magyar haditengerészetben volt tiszt. Az 1860-as évek elején készítette találmányát, az önálló hajtású torpedó első, kezdetleges változatát, amely lényegében rugós szerkezettel hajtott csónak volt, orrában lévő, kis ütésre is robbanó szerkezettel. A hadügyminisztériumtól eleinte nem kapott támogatást, ezért kapcsolatba lépett Robert Whitehead angol feltalálóval (aki később a Népszigeti hajógyárat alapította). Fiumében állították elő közös munkájuk eredményeként 1866-ban a torpedó továbbfejlesztett változatát, amely már hatékony fegyver volt. Ez jelentős sikert hozott, számos országba szállítottak. Találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott.
érdekesség__1876
_Helytörténeti fotók
_1876
_Húsz év múlva, Vajda János verse - 1876
Vajda János 1827-ben született, a reformkor hajnalán. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt Vajda Péter, a nagybátyja, akit Petőfi is versben siratott el halálakor. A magyar irodalomnak egyik nevezetes alkotása a Húsz év múlva (1876), a mozdulatlanságba dermedt jég a lélek pillanatnyi állapotát érzékelteti: a fagyos, szenvedély nélküli, érzelmekre már képtelen szívet.
A magyar irodalomban Vajda lírájában jelentkezik először az az újfajta szerelem-érzés, ami megfelelt a kora társadalmi, erkölcsi változásainak. A XIX. század végén – a társadalmi erkölcsök lazulásával párhuzamosan gyökeresen átalakult a szerelmi költészet is. A korábbi évtizedek szerelmi lírájának (Vörösmarty, Petőfi) a család volt az eszménye. Verseiket – leglángolóbb pillanataikban is – bizonyos szemérem hatotta át: a testiség vonatkozásait kerülték, az erotika közvetlenül nem kapott hangot bennük, a vágy nem törte át az erkölcs határait. Most megjelentek az új élet más fajta nőtípusai: a démon, a szabadabb erkölcsű társasági hölgy, a bukott nő, a züllésbe taszított leány. Vajda évtizedekig írta átkozódó hűséggel szerelmi himnuszait Ginához. Ginát örökre el kellett veszítenie, a nagyravágyó leány nem akart költő hitvese lenni. Így lett számára Gina jelképpé, a reményektől, örömöktől, boldogságtól megfosztó világ jelképévé.
érdekesség__1876
_Vajda János
Húsz év múlva
(Gina emlékkönyvébe)
Mint a Montblanc csucsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül -
Mult ifjuság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.És ekkor még szivem kigyúl,
érdekesség_
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen…_1876
_Deák Ferenc, „a haza bölcse” halála - 1876
Deák Ferenc (Söjtör, 1803–Budapest, 1876) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”. A politikus Deák, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a kiegyezés megalkotása Deák államférfiúi pályájának tetőpontja volt.
Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát.
érdekesség__1877
_Helytörténeti fotók
_1877
_Arany János, Őszikék-ciklus - 1877
Arany János (1817-1882) a XIX. sz-i magyar irodalom kiemelkedő alakja, erősen lírai alkatú, epikus költő volt. Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett Arany Jánost tartja az egyik legnagyobb magyar költőnek. Pályáját olyan jelentős művek fémjelzik, mint a Toldi-trilógia (1846); Szondi két apródja (1856);A nagyidai cigányok (1851); A Walesi bárdok, valamint az Őszikék-ciklus kiemelkedő műve, a Tetemre hívás (1877).
Arany ezen kései versciklusa, egy késő ősszel, szinte levéltelenül virágzó kikerics fajtáról az Őszikéknevet kapta. A cím jelképesen Arany kései költeményeire utalhat. A kötet, az 1877-es Margitszigeti séták során ihletett verseket, balladákat tartalmazza. A kötetben megjelenő verseket a költő nem a nyilvánosságnak szánta, ezért őszintébben vall bennük érzéseiről, gondolatairól.
Tetemre hívás (1877.): A Tetemre hívás Arany János egyik legtudatosabban megalkotott balladája. A bűn és a büntetés viszonyát; az élet játékként való felfogását állítja középpontba a bűnhődő Benő és Kund Abigél tragédiáján keresztül. Arany tiszta erkölcsi felfogásában a világ nem épülhet bűnre, nem maradhat megtorlatlanul az erkölcsi világrend megsértése. A se istent, se embert nem ismerő magatartás démonikus attitűdjét mutatja be. A vers zeneiségét az egyik legdallamosabb versláb, a daktilus biztosítja.
_1877
_TETEMRE HÍVÁS részlet
A radványi sötét erdőben
Halva találták Bárczi Benőt.
Hosszu hegyes tőr ifju szivében;
„Ime, bizonyság Isten előtt:
Gyilkos erőszak ölte meg őt!”Kastélyába vitette föl atyja,
Ott letevék a hűs palotán;
Ki se terítteti, meg se mosatja:
Vérben, ahogy volt, nap nap után
Hever egyszerű ravatalán.(…)
„Jöjjön utolszor szép szeretője,
Titkos arája, Kund Abigél!”
Jő; – szeme villan s tapad a tőrre;
Arca szobor lett, lába gyökér.
- Sebből pirosan buzog a vér.Könnye se perdűl, jajja se hallik,
Csak odakap, hol fészkel az agy:
Iszonyu az, mi oda nyilallik!…
Döbbenet által a szív ere fagy:
„Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!”(…)
(1877. október 27.)
érdekesség__1877
_A telefon története Magyarországon - 1877
A telefont – elavult nevén távbeszélőt – Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg 1876-ban, az amerikaiMassachusetts államban. A telefon olyan távközlő eszköz, mely beszédet továbbít elektromos jelek formájában.
Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola falán.Magyarországon az első, magánbefektetők által finanszírozott telefonhálózat 1881. május elsején nyílt meg Budapesten a Fürdő utca 10 szám alatt (mai nevén József Attila utcában). Vezetője Puskás Tivadar bátyja, Ferenc volt. Az előfizetők számáról ellentmondásos adatok vannak, a források hol 25, hol 50, hol 54, sőt 60 előfizetőt említenek. Az első nyilvános telefonállomásokat Budapesten és Újpesten 1884-ben állították fel.
érdekesség__1877
_Norvégia és Dánia között is létrejön az elsõ telekommunikációs kapcsolat: mindezt Anglia követi - Bell 1877-ben elsõként mutatja be a telefonkészüléket.
érdekesség_
_1878
_Helytörténeti fotók
_1878
_Krúdy Gyula – Születése /1878/
Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent – A vörös postakocsi c. regénye hozott neki.
Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Összegyűjtött Műveinek kiadását követően, 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1919-es Őszirózsás Forradalomban aktív részt vállalt, amiért 1920-21-ben, a magyar kommün bukását követően műveit csak elvétve adták ki, anyagi helyzete sajnos nagyon leromlott.
1926-27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége döntötte le a lábáról: szervi szívbaj, így a Liget-szanatóriumba került, majd 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében.
„Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…”
Kosztolányi Dezső
érdekesség__1878
_„Az élet egy befejezett, kész feladat, amelynek elviselésétől senki sem kíván idő előtt megszabadulni. Végigélik az emberek az életüket, mint az esztendő különböző évszakai tökéletes bizonysággal következnek. Mindenkinek van tavasza, piros nyara, hosszadalmasan ásító ősze, megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik a kalendáriumhoz. Vannak fiatal napok, vannak öreg napok, jönnek és mennek ködök, szomorgó esők, májusok, novemberek, jó és rossz kedvek, ájtatosságok és káromkodások, betegségek és ropogó egészségek. Senki sem csodálkozik az életen, amint nem lep meg különösebben a tavasz áhítatos napsugara és nem váratlan az ősznek mogorvasága. Bolond az, akinek nem tetszik, hogy elmúlik a nyár. Okos ember megnyugszik a tél hótakarója alatt, az örökös némaságban, az emberhangtalan magányban.”
Krúdy Gyula – N.N című regény /1920/ – idézet
érdekesség__1878
_Bosznia-Hercegovina okkupációja - 1878
1878. július 29-én, a berlini kongresszuson elfogadott határozat értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege ellenőrzése alá vonja Bosznia és Hercegovina területét. Az okkupáció eredményeként a Monarchia megszerezte Európa egyik lőporos hordóját, mely évtizedekkel később lángba is borította a birodalmat/I. világháború/.
Ausztria és a Monarchia vezetői már az 1870-es években célul tűzték ki a Habsburg veszteségek balkáni kompenzációját. Andrássy Gyula közös külügyminiszter kezdetben mérsékelte ezeket a törekvéseket. A Balkán tűzfészkének tekintett tartományban azonban, 1875-ben törökellenes felkelés robbant ki a keresztény lakosság körében, mely kudarca ellenére felidézte egy nagy délszláv állam létrejöttének lehetőségét, így a nagyobbik rossz ellenében Andrássy is a körültekintő terjeszkedés hívei mellé állt. Oroszország 1877 során háborút indított a roskadozó Török Birodalom ellen, a magyar politikus pedig titkos szerződésben elérte, hogy a győzelem esetén a Monarchia uralma alá vonhassa Bosznia és Hercegovina területét. Az 1878-as berlini konferencia arról is határozott, hogy Bosznia, Hercegovina és a Novipazari Szandzsák katonai ellenőrzése a Monarchiát illeti meg.
érdekesség__érdekesség_1878
__1879
_Helytörténeti fotók
_1879
_Móra Ferenc – Születése /1879/
Móra Ferenc író-meseíró, újságíró, muzeológus, 1879. július 19-én született, szegényparaszt családban. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett.
Az elmúlt hat- nyolc évtizedben aligha nőtt fel valaki magyarként, hogy ne ismerkedett volna meg a hatrongyosi kakasokkal, a kéményseprő zsiráfokkal, a csókái csókával, a bolondos csicseriekkel, az író megannyi címen és számban összegyűjtött, kiadott meséivel.
Főbb művei:
Rab ember fiai (Budapest, 1909)
Mindenki Jánoskája (Budapest, 1911)
Csilicsali Csalavári Csalavér (Budapest, 1912)
Kincskereső kisködmön (Budapest, 1918)
Dióbél királyfi (Budapest, 1922)
Georgikon (Budapest, 1925)
Nádihegedű (Budapest, 1927)
Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927)
Véreim (Budapest, 1927)
Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)
Dióbél királykisasszony (Budapest, 1935)
Titulász bankója (Történelmi elbeszélések, mesék)
Az Aranyszőrű bárány
A cinege cipője
Hannibál föltámasztása
Zengő ABC
érdekesség__1879
_Idézetek – Móra Ferenc műveiből
„Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt,
Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:
S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,
Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!”„Mindenkinek ád a sors fiatal korában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza.”
„Mi lenne a férfiakból, ha az asszony meg nem könyörülne rajtuk egy-egy hazugsággal.”
„Szeressük az emberiséget, de az egyes embertől semmi jót ne várjunk, mert az emberiség csoda, de az egyes ember bestia.”
„Nem az a fájdalmas, ha az embernek forrásvízen kell élnie, hanem az, ha ugyanakkor az ő szeme láttára nála hitványabbak nektárt vedelnek.”
érdekesség__1879
_Honossági törvény - 1879
Az 1879-ben az udvar által beterjesztett törvényjavaslat értelmében, azok a külföldön élő magyar állampolgárok, akik tíz éven belül nem kérik írásban állampolgárságuk meghosszabbítását, elveszítik azt.A tervezet szerint azokra a külföldön élő magyarokra, akik bármely magyar helység díszpolgárai, nem vonatkozna a törvény.
Az első, 1879-es honossági törvény az emigrációba vonult Kossuth Lajos kapcsán vált hírhedtté, hiszen ő is elveszíttette volna magyar állampolgárságát. Tisza Kálmán elegánsan akart távozni a politikából, ezért az 1879-es honossági törvény módosítására törekedett, Kossuth állampolgárságának megtartása érdekében. Tisza javaslata arra irányult, hogy a díszpolgárokra a fenti szabály ne vonatkozzon. Ferenc József, aki közismerten Kossuth ellensége volt, ezt nem tette lehetővé, így Tisza 1890. március 9-én lemondott.
1889. december 20-án Kossuth egyértelműen megoldotta a gordiuszi csomót: „Ferencz József osztrák császár, magyar király alattvalójának magamat soha, egy perczig sem ismertem el s el nem ismerem” – írta nyílt levelében. Gesztusértékű kiállás Kossuth Lajos mellett, hogy 1889. júniusában, – közeledvén az ún. honossági törvény hatálybalépésének határideje – Kossuthot harmincegy magyar város választja díszpolgárává.
érdekesség__1880
_Helytörténeti fotók
_1880
_Az Ellenzék c. napilap megjelenése - 1880
Az erdélyi Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880 – 1944 között. Bartha Miklós alapította 1878-ban, első száma 1880. október 11-én jelent meg.
Alapításkor az Ugron Gábor vezette ellenzék szócsöve volt. Az 1920-as években a polgári liberalizmus jellemezte, majd 1925-ben rövid ideig az Országos Magyar Párt orgánuma lett. Később Bánffy Miklós liberálisabb, a román kormánnyal együttműködést kereső szemléletét vette át. A második bécsi döntés után az Erdélyi Párt vonalát hirdette, és erős jobboldali befolyás alá került.
érdekesség__1880
_Ybl Miklós – Budavári Palota - 1880
A Budavári Palota Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. Budapest I. kerületében, a Várhegyen találhat. A Szent György térrel, és a történelmi lakónegyeddel együtt alkotja a Budai várnegyedet, ami 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.
A palota átépítését 1880-tól tervkészítés előzte meg: előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján 1896-tól kezdték el. Ybl Miklós eredeti terveiből a Krisztinavárosi-szárny valósult meg. Kisebb változtatásokkal, de az egész épületegyüttesen lemásolta a Mária Terézia-szárny homlokzati struktúráját. Az átépítés 1905-re készült el.
Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály volt. Híresebbek:
-
Mária Terézia-szárnyban a rokokó stílusú terem
-
A 304 méter hosszú bálterem (Hauszmann Alajos tervezte szárnyban)
-
A Habsburg-terem (egykor a kupola alatt helyezkedett el)
-
Ybl Miklós által tervezett lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban.
-
A Szent Jobb kápolna (mozaik oltárképét Lotz Károly tervezte)
-
A vártemplom
_1881
_Helytörténeti fotók
_1881
_Budapesti Hírlap indulása - 1881
Az 1867-es kiegyezéskor vált a szabad iparrá a nyomdászat hazánkban. Egyre nagyobb lett az igény a folyóiratokra, képes hetilapokra, könyvekre és napilapokra. Ekkor, és talán bizonyos szinten ennek köszönhetően is 1881. június 16-án, Csukássi József elindított egy új politikai napilapot, a Budapesti Hírlapot.
A megalakult a Budapesti Hírlap, lap címében budapesti, de a rengeteg vidéki előfizető országos napilappá tette, bár eredetileg olvasóközönsége csak a közép nemesi és a polgári rétegből került ki. A Budapesti Hírlap egy konzervatív (a 67-es kiegyezés politikáját), nacionalista és soviniszta politikát képviselt, és legfőbb célja minden és mindenki magyarosítása volt. A lap iránya: „A Budapesti Hírlapnak soha semmi körülmények között se kormánylapnak, se pártlapnak nem szabad lennie. Az egész magyar közönség lapja legyen, független nemzeti irányú, jelszava: «a magyarságért!»” Ezt a szellemiséget követve, a lap annyira megerősödött, hogy az ország egyik legnagyobb példányszámú, legnépszerűbb napja lett, majd mikor 1925-ben a főszerkesztő, Rákosi Jenő kiválása után egyre jobban elszürkült, majd 1939-ben megszűnt.
érdekesség__1881
_GALAMB JÓZSEF születése – 1881
GALAMB JÓZSEF (1881 – 1955) konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója.
Henry Forddal 1905-ben találkozik, aki az ő tanácsára kis kocsik gyártására tért át. Galamb József, mint Ford munkatársa tervezte meg a “T” modellt, amellyel világhírnevet szerzett magának és egyben a gyártó cégnek is. A kezdeti sikereket jelentette az éves kb. tízezres példányszám eladása, ami akkor az autógyártás kezdetén igen nagy számnak volt mondható. Később, 1911-ben Galamb József elgondolása alapján beindult a szalagrendszer – sorozatgyártás. Az N-modell hűtőrendszerének áttervezése után a gyár főkonstruktőre lett, s a híres T-modell sok fontos alkatrészét ő tervezte. 1917-ben már ennek köszönhetően egymilliót adtak el, és a 20-as években évi kétmillió gépkocsi gördült le a Ford gyár szalagjairól. A T-modellből mintegy 18 millió darabot adtak el, és ezt csak a kis Volkswagen, a “bogár” szárnyalta túl 21 milliós példányszámával. 1955-ben Detroitban halt meg. Emlékét büszkén őrizhetjük, remélve abban, hogy Detroit sem fogja őt elfelejteni…
érdekesség__1882
_Helytörténeti fotók
_1882
_Arany János halála – 1882
Arany János (1817–1882) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Arany nemcsak nagy költő volt, hanem nagy ember is. Jellemének tisztasága, gondolkodásmódjának nemessége szívének nagysága és szerénysége alkotják magánéletének is, mint költészetének, legvonzóbb oldalát s emelik őt az erkölcsi tökéletesedés kiváló példaképei közé.
Arany János a Toldi szerzőjeként él a köztudatban, amiről ő maga is tehet, hiszen mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta önmagát. Érdekes, hogy életművének hasonlíthatatlanul nagyobb fele azonban a forradalom után született. A bukott forradalom után Arany János a bizonytalanság költője lett. Bizonytalan volt a szerepben, amit vállalt, bizonytalan a korban, amely ilyen szerepet kínált neki. Bizonyosságot csak az irodalomban talált, amelynek minden csínját-bínját ismerte. Kortársait bámulatba ejtette, a következő nemzedékeket viszont elbátortalanította. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882. október 22-én halt meg.
érdekesség__1882
_Kodály Zoltán születése - 1882
Kodály Zoltán (1882-1967) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. A zene- és nyelvtudós, népzenegyűjtő, zeneszerző, pedagógus és kultúrpolitikus Kodály írásaiban és beszédeiben leginkább kultúrpolitikai változásokat sürgetett. „A zene mindenkié” kijelentésével követelte a zene bevezetését az általános képzésbe. Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit a Kodály-módszer foglalja össze.
Kodály Zoltán zenepedagógiai ötletei az akkori magyar társadalom szociális és kulturális problémáira vezethetők vissza. Az elképzelések a magyar kultúrán alapulnak, és a többi akkori elmélethez is kapcsolódnak, de más környezetben is alkalmazhatók a helyi kultúra népdalainak felhasználásával.
érdekesség__1882
_Kodály idézetek:
„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”
„Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”
„A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.”
„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”
„Legyen a zene mindenkié!”
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”
„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
„A szabadság és szépség felé visz az út, amelyen elindult. És itt nem fontos, hogy az új világból mekkora darab az övé. Határa nem nagy, a néhány legnagyobbak birodalmához nem is fogható. De költő a maga világában és ennél több senki sem lehet.”
érdekesség__1883
_Helytörténeti fotók
_1883
_Babits Mihály születése - 1883
Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom, jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A XX. század legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta végig csaknem az egész európai irodalmat. Nyelvtehetsége tette legkiválóbb műfordítónkká. Lefordította többek közt Dante Isteni színjátékát is.
Szekszárdon született 1883-ban értelmiségi családból. Apja erkölcsi szigora s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek mag versei. A háború alatt pacifista versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után egyetemi tanszékétől és tanári nyugdíjától megfosztották. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban 1941-ben.
érdekesség__1883
_Babits Idézetek
„Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.”„A múlt nem halt meg, hanem hat reánk; él testünkben, lelkünkben; egész valónk az egész múlt eredője; minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá.”
„Tudni akarsz? Tanulj meg látni. Minden ismeretedet kívülről kaptad: semmi sincs lelkedben, ami nem volt meg előbb érzékeidben.”
„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”
„Ó, hogy az ember a legnagyobb ellenségét önmagában hordja! Micsoda minden testi méreg a lelki méreghez, amely engem bénít?”
„Minden szeretet bilincs, és minden örökség teher.”
„Nem szánom én az ostobát,
érdekesség_
kinek üres a mennyek boltja:
ki méltó látni a csodát
az a csodát magában hordja.”_1883
_Első izzólámpás, váltakozó áramú rendszere Magyarországon - 1883
1883-ban szerelték fel a budapesti Nemzeti Színház világítását: ez volt Magyarországon az első izzólámpás, váltakozó áramú rendszer (a harmadik színház a világon). Akinek köszönhetjük: Zipernowsky Károly (1853-1942) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola.
Az 1880-as években a szakemberek sokat foglalkoztak a villamos fény osztásának kérdésével. Edison megoldotta a gazdaságos világítás problémáját, egyenárammal, kis távolságra. Zipernowskynak és munkatársainak történelmi érdeme, hogy kifejlesztették a nagyobb távolságokra történő gazdaságos szállítást és elosztást. 1889-ben Déri Miksával és Bláthy Ottóval fejlesztette ki a transzformátort és a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokon alapuló váltakozó áramú energiaelosztó rendszert.
érdekesség__1884
_Helytörténeti fotók
_1884
_Táncsics Mihály halála – 1884
Táncsics Mihály (1799-1884) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. Az 1848-as forradalom egyik fontos szereplője volt, hiszen az izgatás és sajtóvétség vádjával elítélt és bebörtönzött Táncsics kiszabadítása szimbolikusan a forradalom első napjának győzelmét jelentette.
1872 után visszavonult a közélettől és magyar nyelvészeti kérdésekkel kezdett foglalkozni, valamint a magyarországi nemzetiségek magyarosítási terveivel. Eközben utópista szocialista nézetrendszere mentén több utópisztikus rendszert is kigondolt, valamint figyelme a parasztságról mindinkább a munkásság felé fordult, később már csak bennük látta a fennálló rendszer megdöntéséhez szükséges erőt. Táncsics haláláig élesen szemben állt a dualizmus rendszerével, de az aktív politizálást végleg feladta.
érdekesség__1884
_Golgota c. kép – 1884 /Munkácsy Mihály/
Munkácsy Mihály /1844-1900/ romantikusan realista, magyar festőművész – „nagy festő-fejedelem”. A Krisztus-trilógia megalkotója, aminek központi eleme a Golgota 1884-re készült el. A három képet senki, még az alkotó sem látta soha együtt, amíg 1995-ben a debreceni Déri Múzeumban ki nem állították mindhármat. 2010-ben a múzeum felújítása miatt előbb Pécsen, majd a budapesti Magyar Nemzeti Galériában mutatták be őket.
Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t.
érdekesség__1885
_Helytörténeti fotók
_1885
_Kosztolányi Dezső születése – 1885
Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére.
1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között – elismerő volt a fogadtatás, egyedül Ady bírálta. Szerinte Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat írt, hanem irodalmi témákat versel meg. Kosztolányi viszont bírálólag szólt Ady ún. nyelvteremtő zsenijéről, mely szerinte egyszerűen a magyar nyelv ismeretének hiányából fakadt. Rámutatott arra, hogy az Ady-kultusz, illetve költészetének kizárólagossá tétele gátat emel a magyar líra fejlődése elé.
1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
érdekesség__1885
_Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat részlet
Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
testvéri ősz, forrón-égő rokon.Én nem dadogtam halvány istenekhez
hideglelős és reszkető imát,
mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,
pogány igazság, roppant napvilág.
Méltó vagyok hozzád: nézd, itten állok,
még sok hívő száj büszkén emleget,
vérembe nőnek a termékeny álmok,
s nők sem vihognak a hátam megett.
Nem is kívánok egy pincét kiinni,
vagy egy cukrászdát, vendéglőt megenni,csak az élet örök kincsébe hinni,
s a semmiség előtt még újra lenni.
Ki érleled a tőkén a gerezdet,
én pártfogóm és császárom, vezess,
az életem a sors kezébe reszket,
de lelkem és gerincem egyenes.
Uralkodásra a karom erős még,
adj kortyaidból nekem, végtelen,
s te aranyozd, aki vagy a dicsőség,
még most se rút, nem-őszülő fejem.Érett belét mutatja, lásd, a dinnye,
fehér fogától villog vörös ínye,
kövér virágba bújik a darázs ma,
a hosszú út után selymes garage-ba,
méztől dagadva megreped a szőlő,
s a boldogságtól elnémul a szóló.Bizony, csodás ország, ahova jöttünk,
mint hogyha a perc szárnyakon osonna,
el-nem-múló vendégség van köröttünk,
hosszú ebéd és még hosszabb uzsonna.
Húgom virágokat kötöz a kertbe,
aranytálban mosakszik reggelente,
s ha visszatér az erdőn alkonyatkor,
a csillagokról ráhull az aranypor.1935
érdekesség__1885
_Transzformátor – 1885, Déri Miksa
Déri Miksa 1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal együtt megalkotta a transzformátort. A kísérleti munka oroszlánrészét Déri végezte. 1889-től megszervezte és berendezte a bécsi villamos erőművet.
Déri Miksa /1854-1938/ 1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. 1878 – 1882 között a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésével foglalkozott. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai tanulmányokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időben rendkívül tehetséges szakemberek dolgoztak együtt. Zipernowskyval közösen, még ebben az évben kidolgozott egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1883-tól Déri Miksa Bécsben dolgozott a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselőjeként.
érdekesség__1890
_Helytörténeti fotók
_1890
_Várnai Zseni – Születése /1890-1981/
Várnai Zseni(a név francia változatának becézése a Zseni),Weisz Eugénia (Nagyvázsony, 1890. május 25. – Budapest, 1981. október 16.) József Attila-díjas (1956) költő. A szabadságról, békéről éneklő költőnő legfőbb érdeme, hogy élményeit az emberiség magasrendű eszményeivel képes társítani.
Anya- és proletárköltőként említették a kritikusok, irodalmárok. Bár egyszerűen, sőt néha pongyolán fogalmazott, versei többek voltak egy gyermeket nevelő asszony vagy egy szocialista világnézetet valló nő gondolatainál. Több volt a proletárköltőknél, még akkor is, ha egy olyan korban alkotott, mikor a művészetet minden erővel a pártprogramhoz szerették volna hajlítani. Verseiből a történelmi haladás és a lelki fejlődés közös igazsága sugárzik: az anyai ösztönösség, féltés és a forradalmi akarat mindent átható, átformáló ereje.A II. világháborút követően is természetes közvetlenséggel jegyezte a megváltozott világ hangjait.
érdekesség__1890
_ÉN MONDOM ÉS TE ADD TOVÁBB (1937) részlet
Én mondom és te add tovább
Csak ember tűr
Új hullámhosszra szállj
Mandulák
Amiért fiat szültem
Hang a lemezen
Minta érték nélkül
Utazás
Babona
Csodálatos
Szelet markoltam, elrepült
Belebámultam a napba
Mi legyek még?
Már itt az ősz, Szerelmem
Szolgálj szívem!
Macskazene
Szegény öregasszony fohászkodik
Asszonyok a gőzben
Árva lány
Aggszűz sírdogál
Őszibarack
Néztem önmagamba
Álmodni puszta földön
Csak szívem világol még
Retusált fénykép
Nem volt hiába semmi sem!
érdekesség__1890
_Tisza Kálmán miniszterelnök lemondása - 1890
Tisza Kálmán, 1875-90 között a Dualizmus kori Magyarország miniszterelnöke, és párhuzamosan belügyminiszter volt. Tisza 45 évesen lett miniszterelnök. 1875-ben nagyon nagy volt vele szemben a várakozás és tudta is, hogy mit kell tennie. Az ellenzék gyakran támadta politikáját és ekkor személyét sem kímélték. Az emberek vagy szerették, vagy gyűlölték, közönyt nem tudott kiváltani, de Tisza Kálmán túl sokáig volt miniszterelnök, és az emberek megunták.
Ténylegesen a véderőtörvénybe bukott bele. Az 1880-as években előtérbe került a hadseregfejlesztés. Új véderőtörvényt akartak elfogadtatni, amelynek egy paragrafusa sértette a magyar nemzet érzékenységét. A magyar országgyűlés ugyanis elvesztette volna tízévenkénti újonc-megajánlási jogát, és az egyéves önkéntesek a tiszti vizsgát sem tehették le magyarul. Ez végül kompromisszumos megoldást szült, de Ferenc József megsértődött, hogy Tisza nem az ő akaratát támogatta. Tisza tudta, hogy elvesztette az uralkodó bizalmát és 1890 márciusában, a honossági törvény kiigazítási javaslatával megrendezte távozását. Tisza azt indítványozta, hogy díszpolgárokra ne vonatkozzék, mivel Kossuth büszkélkedhetett ilyen címmel – ehhez az indítványához viszont nem kapott többséget. Formailag ezért nyújtotta be lemondását. Volt stílusérzéke, jó ürügyet választott és búcsúzott.
érdekesség__1890
_Dualizmus korának névlexikona -Híres Kortársak
Sissi:magyar királyné, Ferenc József felesége
Ferenc József: magyar király 1867-1916
Andrássy Gyula:magyar miniszterelnök
Ganz Ábrahám: vasöntöde alapítója
Eötvös József:a népiskolai törvény megalkotója
Kandó Kálmán:a vasút villamosításának világhírű mérnöke
Puskás Tivadar:a telefonközpont feltalálója
Semmelweis Ignác: „az anyák megmentője”, a gyermekágyi láz elleni orvosság feltalálója
Eötvös Lóránd: a torziós inga feltalálója
Mikszáth Kálmán: író
Jókai Mór: író
Ady Endre: író
Munkácsi Mihály: festő
Csontváry Kosztka Tivadar: festő
Arany János: költő
érdekesség__1891
_Helytörténeti fotók
_1891
_Zilahi Lajos születése – 1891
Zilahy Lajos (1891 –1974) magyar író, publicista, az MTA tagja. Süt a nap című színművével elnyeri az MTA Vojnits-díját, 1925-ben a Kisfaludy Társaság tagja, majd 1930-ban megkapja a Corvin-koszorút.
Az 1916-ban megjelent verseskötete nagyrészt háborúról szóló költeményeket tartalmazott Az 1922-ben kiadott Halálos tavasz című regénye rendkívül sikeres volt, mivel romantikus érzelmességével sikerült megragadnia a közönséget. t az első világháború utáni falusi életéből merítette. Ezzel sikerült Az 30-as évek elhozták a magyar filmgyártás fénykorát. Zilahy ebben az időben forgatókönyvíróként és később rendezőként is tevékenykedett. Több művét is megfilmesítették. Az egyik legnagyobb sikert az 1939-ben készült Halálos tavasz jelentette, amiben a felejthetetlen Jávor Pál és Karády Katalin játszott. Olyan filmeknél működött közre, melyekben olyan nagyszerű szinészek játszottak, mint Bilicsi Tivadar, Somlay Artúr, Csortos Gyula, Kiss Manyi, Páger Antal, Gózon Gyula, hogy csak a legnagyobb neveket említsük.
érdekesség__1891
_Ybl Miklós építész halála - 1891
Ybl Miklós (1814-1891) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusára jellemzővé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel Ybl együtt dolgozott az Akadémia épületének megvalósításában). Első megbízását, az ikervári kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette. Számos alkotása közül a fő művének az Andrássy úton az Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.
érdekesség__1891
_Magyar Állami Operaház /1873-1884/ légifotója
Parádsasvár – Károlyi-kastély /1880-1882/
érdekesség_
_1892
_Helytörténeti fotók
_1892
_Karacs Teréz halála – 1892
Magyarországon a 19. század első felében a nők helyzetével kapcsolatos elvi álláspontok, a nőnevelésre vonatkozó elképzelések ugyanolyan sokszínűek voltak, mint Európa más országaiban. Fáy András kezdeményezésére indult egységes mozgalom a nőnevelés magyar kézbe vételére. Ennek lett egy úttörője Karacs Teréz (1808–1892) az író, pedagógus. Már kortársai is felismerték munkásságának jelentőségét, így 1888-ban 80. születésnapján szerte az országban megemlékeztek róla.
Apja rézmetsző és térképész volt, anyja, író, egy lelkész leánya. Házuk irodalmi, szellemi központ volt: Fáy András, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, és Kölcsey Ferenc is rendszeres vendég volt. Katona József náluk írta meg a Bánk bánt. Protestáns szülei támogatták tanulását, bár ez elsősorban önképzést jelentett. Első írása, Egy találós kérdés 1823-ban jelent meg a Hasznos mulatságok című lapban. Első novellája 1833-ban jelent meg a Regélő című lapban. Ezt követően folyamatosan publikált, verseket, műfordításokat, pedagógiai és politikai jellegű cikkeket. Az írással nagy feltűnést keltett és egyszerre több helyre is hívták nevelőnőnek. Teleki Blanka nővérének De Gerandóné közbenjárásával a francia király unokájának nevelőjéül is meghívták.
érdekesség__1892
_Matuska Szilveszter /1892-1945/ – biatorbágyi merénylő
Matuska Szilveszter /1892 – eltűnt 1945-ben/ kereskedő, a biatorbágyi vasúti merénylet elkövetője,tettét 1931. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjjel 0 óra 20 perckor vitte véghez. Indítékai máig tisztázatlanok, politikai és anyagi vonatkozás egyaránt fellelhető mögötte.
A nyomozás során kiderült, hogy Matuska Szilveszter, az őrült bécsi kereskedő és gyáros követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Anyagi természetű nehézségeivel nem tudott megbirkózni, s lassan bomlásnak indult az elméje. A merénylő az utolsó pillanatig nem tudhatta, gyorsvonatot vagy egy tehervonatot fog-e felrobbantani. A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsvonatot. A rendőrség a helyszínen egy levelet talált, amely így kezdődött: „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…”
érdekesség__1893
_Helytörténeti fotók
_1893
_Gyergyai Albert születése - 1893
Gyergyai Albert (1893-1981) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító. Baumgarten-díjas, 1937-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1970-ben pedig a Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozatát kapta meg – Tudományos életművéért, a világirodalom és a magyar irodalom témakörében írott tanulmányaiért.
Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. Az első világháború kitörésekor (1914) egy Atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s 6 éven át volt nevelő. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921-1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.
érdekesség__1893
_Gyergyai Albert műfordításai:
A mai francia dekameron (bevezető, életrajzok, 1935)
érdekesség_
Voltaire: Candide vagy az optimizmus (regény, 1955)
Voltaire: A vadember (regény)
Flaubert: Bovaryné (regény, 1960)
Flaubert: Érzelmek iskolája (regény, 1960)
Proust: Az eltűnt idő nyomában (regényciklus, 1961-1983)
Camus: Közöny (regény)
Voltaire: Filozófiai ábécé (Réz Pállal, 1983)_1893
_Puskás Tivadar halála – 1893
Puskás Tivadar (1844-1893) mérnök, sokoldalú tehetség, telefonhírmondó feltalálója. A telefonközpontot és a telefonhírmondót (1844-1893) találta fel. Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt a telefonközpont bevezetése (1877).
1893. február 15-én szólalt meg a világon először a telefonhírmondó, ez a vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, mely naponta már műsort is közvetített. Zseniális találmánya sikerútját már nem élhette meg – fiatalon, 1893. március 16-án 49 éves korában meghalt. Az ő “Beszélő Újságja” adta hírül halálhírét.
érdekesség__1894
_Helytörténeti fotók
_1894
_A Hét című folyóirat - 1894
A Hét társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle. A haladó szellemiségű polgárság irodalmának vezető lapja, vezércikkeiben ugyanakkor különböző társadalmi nézetek keveredtek. Szerepe a Nyugat 1908-as megjelenéséig megkérdőjelezhetetlen.
Kezdeti években a magyar irodalom ikonjai, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is publikáltak benne, de hamarosan az új nemzedék vezető irodalmi lapja lett, többek között Bródy Sándor, Beöthy László, Bíró Lajos, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kabos Ede, Szomory Dezső, Tolnai Lajos műveit jelentette meg az 1890-es években. Később a Nyugattal szembefordul (1910), olvasóinak nagy része elpártol tőle.
érdekesség__1894
_Heltai Jenő (1871-1957)
Munkásságát hírlapíróként kezdte, az 1890-es évektől dolgozott a Pesti Naplónak, Magyar Hírlapnak, de belső munkatársa volt A hét című folyóiratnak. Verseket, novellákat, verses publicisztikákat közölt ezekben az években. A „mozi” szó megalkotása fűződik nevéhez. Halhatatlanságát A néma levente (1936) című mesejátéknak köszönheti, legolvasottabb regénye az Álmokháza c. mű 1929-ből. Könnyed, francia sanzonokat idéző stílusa merőben elütött kortársai stílusától, megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Műfordítói tevékenységét Francia Becsületrenddel tüntették ki.
érdekesség__1894
_Kossuth Lajos halála - 1894
Aturini remete - az emigrációban élő Kossuthot nevezték így kortársai -, Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.)államférfi; a Batthyány-kormánypénzügyminisztere; a Honvédelmi Bizottmány elnöke, valamint Magyarországkormányzó-elnöke volt egyben. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
érdekesség_
1894. március 20. éjjelén, az utolsó órában meghalt Kossuth Lajos. Aznap este a Népszínházban igazgatója úgy rendelkezett, hogyha Kossuth halálhíre az előadás alatt érkezik Budapestre, azonnal szakítsák félbe a darabot. A felvonásközökben a közönség egymásnak adta a torinói sürgönyöket közlő lapokat. Aznap éjjel a szerkesztőségek telefonjai szinte sisteregtek az állandó hívások miatt, a kávéházak pedig a szokásosnál nagyobb, viszont jóval csöndesebb forgalmat bonyolítottak le._1894
_Kossuth Lajos koporsójának érkezését várják a Nyugati pályaudvaron 1894. március 30. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
érdekesség_
_1895
_Helytörténeti fotók
_1895
_Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyője” - 1895
Mikszáth Kálmán (1847-1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, melyet 1895-ben írt meg. Szerkezetileg a regénynek két fonala van. Az egyik a glogovai pap és húga, Veronka, a másik a vörös esernyő titka, Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem.
érdekesség__1895
_Szent Péter esernyője részlet
„- Akármi legyek – mondotta az egyházfi (ő látta így, kalap nélkül) -, ha nem úgy nézett ki, mint a templomi képek között a Szent Péter. Szakasztott olyan volt, csak éppen a kulcsok hiányoztak a kezéből.
A Pribilék kútjától átcsapott egyenest a Stropov István lucernásának, ahol is a Krátkiék kajla tehene, mely oda beszabadult, fel akarta öklelni az öreg zsidót, mire az a botjával megütötte, s azóta a tehén (kérdezzék meg kendtek a Krátki-familiától) tizennégy icce tejet ad naponkint. Azelőtt istenes volt, ha négyet adott.
A falu legvégén meg is szólította a molnár szolgálóját, hogy merre visz az út Lehotádra. Az Erzsi leány megmondta neki, mire megindult a kitaposott gyalogúton fel a hegynek. Úgy rémlik most utólag Erzsinek, hogy aligha ott nem volt feje körül, amint ment, a fénykarika is…
Hát persze, hogy a Szent Péter volt! Miért is ne lett volna? Hiszen eleget járt, eleget csütlött-botlott itt azelőtt Krisztus urunkkal. Maradt is annyi krónika az itt viselt dolgairól, hogy a századik emberöltő is meséli még. S ami egyszer nem volt lehetetlen, másodszor is megtörténhetik. Fülből fülbe szállott a csodás hír a faluban, hogy a pap kis húgocskájának egy vászonsátrat küldött le az Úr a nagy felhőszakadás óráján, hogy meg ne ázzék. Magát az öreg Szent Pétert szalasztotta le az árvák és gyámoltalanok gondviselője.”
érdekesség__1895
_Állami anyakönyveztetés – 1895
A múlt század végéig az egyházak kötelezettsége volt az anyakönyvek vezetése.
Feladatuk volt felügyelni, szabályozni a közösségükhöz tartozók életét, társas viselkedését. Részben ezzel összefüggésben követték nyomon és dokumentálták többé-kevésbé részletesen az adott településen tartózkodóknak és/vagy az adott vallási felekezet tagjainak származását, életük nagy fordulópontjait: születésüket, családalapításukat, végül halálukat.
A polgárosodás során azonban előtérbe került az állam és az egyház szétválasztására való törekvés. Ennek következményeként, az 1894:XXXIII. tc., 1895. október 1-től kötelezővé tette az állami anyakönyvezést, megteremtve az állami személyi nyilvántartás alapját. Azóta csak az állami anyakönyvek minősülnek közhitelű nyilvántartásnak, de az egyháziak is felhasználhatók bizonyítékul (pl. családfakutatás céljából), ha az állami anyakönyvvel nem lehet egy adatot tanúsítani.
érdekesség__1896
_Helytörténeti fotók
_1896
_Megalakul a BÚE – 1896
Hosszas előkészítő szakasz után a Budapesti Újságírók Egyesülete (BÚE) 1896. július 12-én tartotta alakuló közgyűlését, éppen a millenniumi ünnepségek közepette. 164 újságíró aláírásával fogadták el az alapszabályokat. Az egyesület első elnökéül Mikszáth Kálmánt kérték fel.
Az alapszabályok szerint az egyesület célja: “A budapesti újságírókat erkölcsi testületté összefoglalni, a sajtót közösen érintő kérdésekben eljárni, hírlapirodalmi ügyeket megvitatni, az újságírók testületi érdekeit ápolni és az újságírókat erkölcsileg és anyagilag támogatni. E célok elérésére az egyesület lehetőleg állandó helyiséget tart fenn; minél gyakoribb összejöveteleket rendez, melyeken az újságírói testületet érintő ügyeket megvitatják, és végül gondoskodik arról, hogy az újságírói segélyegyletet megalapítsa.” Az egyesület rendes tagja “csakis az a nagykorú budapesti újságíró lehet, aki legalább már három év óta hivatásszerű újságíró, magát az alapszabályokban foglalt kötelezettségeknek aláveti, és a választmány által felvétetik”…
érdekesség__1896
_Millenium - 1896
Millennium a magyar honfoglalás és államiság 1000 éves évfordulója 1896-ban, amelynek tiszteletére egész évben nagyszabású rendezvényeket tartottak, így pl. megnyitották a budapesti kiállítást.
A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából a képviselőház 1896. április 21-én ünnepélyes ülésen tárgyalta és egybehangzóan elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely az ezredéves ünnepet törvénykönyvbe iktatta, s elrendelte, hogy a törvényt az 1896. június 8-ai ünnepélyes ülésen felolvassák. A törvény megalkotása előtt úgy döntöttek, hogy megrendezik a millenniumi ünnepségeket, de döntés született 400 új népiskola létrehozásáról is. A Hősök terén emlékoszlopokat állítottak. A politikai pártok a millenniumi időkre abbahagyták a csatározást. A kiállítási épületek összköltsége meghaladta a 4,5 millió forintot, az emlékhelyek megépítésére pedig 5,2 milliót szántak.
érdekesség__1896
_Haas palota a Gizella téren - 1896 millenium
A főváros egyik legnagyszerűbb magánépülete a Haas Fülöp és fia – híres szőnyegcég tulajdonosok impozáns Gizella téri palotája.
E palotában székelt a Millenium kiállítás jegypénztára, mely az “Ezeréves kiállítás” évében folyamatosan üzemelt.
A jegyárak a következők voltak:
A kiállítás egész időtartamára:
- felnőtt: 20 frt.;
- 12 éven aluliaknak: 5 frt. és 50 krc.;
- közhivatalnokok-és katonáknak: 10 frt.
érdekesség__1897
_Helytörténeti fotók
_1897
_Tamási Áron születése – 1897
Tamási Áron (született: Tamás János, 1897 –1966) Kossuth-díjas magyar, népi író. Jellegzetesen székely író. Írásművészetének, szépségeszményének, emberségének ihletforrása Farkaslaka, szülőfaluja. Legismertebb műve az Ábel-trilógia. Kívánsága szerint, halála után szülőföldjén, Farkaslakán temették el.
Már kora gyermekségétől magába szívta a hagyományok tiszteletét, a népszokások gyakorlását, a babonás hiedelmek iránti érdeklődést, a népköltészet szeretetét. Élményei hatására Tamási felfedezte a székely népi életet és lelkiséget az irodalom számára. “Az én írótermészetemre különösen jellemző, hogy székelynek születtem.” Művei példázatok, melyek lényege az élet értelmének keresése, a javító, segítő szándék. A székely észjárás, furfang, humor, a nyelvi fordulatok közel hozzák hőseit s a szülőföld világát.
érdekesség__1897
_TIHANYI KÁLMÁN születése - 1897
Tihanyi Kálmán (1897 – 1947) magyar fizikus, villamosmérnök, feltaláló, az ikonoszkóp megalkotója. Üzbégen született, szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. A modern, nagy felbontású televízió rendszer feltalálója; amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltés felhalmozásként illetve töltéstárolásként ismerünk.
Nevéhez fűződő televíziórendszer feltalálása lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást. Az új televízió alapelveit és számos kivitelezési módját 1926-ban benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében dolgozta ki, katódsugárcsövet alkalmazva mind a kamera céljára, mind pedig vevőcsőként. Elgondolásait később továbbfejlesztette, majd 1928-ban szabadalmazta, többek közt Magyarországon, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban.
érdekesség__1898
_Helytörténeti fotók
_1898
_Arany László halála – 1898
Arany László (1844-1898) magyar költő és népmesegyűjtő volt. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”. Keresztapja Petőfi Sándor volt, aki verset is írt keresztfiának, Arany Lacinak címmel.
Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt. Főműve, A délibábok hőse (1873) című verses regény. Hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan a 70–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát. 1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett “A délibábok hőse”, irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
érdekesség__1898
_Petőfi Sándor
ARANY LACINAK
Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe…
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.Volt egy ember, nagybajúszos.
Mit csinált? elment a kúthoz.
De nem volt viz a vederbe’,
Kapta magát, telemerte.
És vajon minek
Meritette meg
Azt a vedret?
Tán a kertet
Kéne meglocsolnia?
Vagy ihatnék?… nem biz a.
Telt vederrel a kezében
A mezőre ballag szépen,
Ott megállt és körülnézett;
Ejnye vajon mit szemlélhet?
Tán a fényes délibábot?
Hisz olyat már sokat látott…
Vagy a szomszéd falu tornyát?
Hisz azon meg nem sokat lát…
Vagy tán azt az embert,
Ki amott a kendert
Áztatóba hordja?
Arra sincsen gondja.
Mire van hát?
Ebugattát!
Már csak megmondom, mi végett
Nézi át a mezőséget,
A vizet mért hozta ki?
Ürgét akar önteni.
Ninini:
Ott az ürge,
Hű, mi fürge,
Mint szalad!
Pillanat,
S odabenn van,
Benn a lyukban.
A mi emberünk se’ rest,
Odanyargal egyenest
A lyuk mellé,
S beleönté
A veder vizet;
Torkig tele lett.
A szegény kis ürge
Egy darabig türte,
Hanem aztán csak kimászott,
Még az inge is átázott.
A lyuk száján nyakon csipték,
Nyakon csipték, hazavitték,
S mostan…
Itt van…
Karjaimban,
Mert e fürge
Pajkos ürge
Te vagy, Laci, te bizony!(Szalonta, 1847. június)
érdekesség__1898
_JENDRASSIK GYÖRGY születése -1898
Jendrassik György (1898 – 1954), a Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-től dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. Ő szerkesztette a világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres, négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás motor.
Nevéhez fűződik az első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. Jendrassik nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.
érdekesség__1899
_Helytörténeti fotók
_1899
_Egri Csillagok megjelenése – 1899
Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti.
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908). A magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét is tiszteli személyében (Ida regénye, 1920).
érdekesség__1899
_FTC megalapítása - 1899
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC – Fradi – budapesti sportegyesület és labdarúgócsapat a magyar főváros IX. kerületében. Felmérések szerint, 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.
A Klubot, 1899-es alapítása óta, 28 alkalommal avatták magyar bajnokká. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája-főtáblájára, 2004-ben az UEFA-kupa-főtáblájára jutott, ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.
érdekesség__1900
_Helytörténeti fotók
_1900
_Huszadik Század c. folyóirat megjelenése - 1900
A Huszadik Század 1900–1919 között megjelent haladó, polgári, társadalomtudományi folyóirat, amelyet 1901-től kezdve a Társadalomtudományi Társaság adott ki. Gratz Gusztáv (1900–1903), Kégl János és Somló Bódog (1903–1906), 1906-tól megszűnéséig Jászi Oszkár szerkesztette.
Létrehozását a polgári radikális körök szorgalmazták, de 1906-ig a társadalomtudomány valamennyi hazai művelőjének összefogására törekedett politikai pártállásra való tekintet nélkül. 1906-tól, a Társadalomtudományi Társaságban bekövetkezett kettészakadás következtében elsősorban a polgári radikalizmus ideológiai fóruma, amelyben helyet kaptak marxista tudósok is, köztük Szabó Ervin írásai is. A folyóirat jelentős szerepet játszott az 1918-as Őszirózsás forradalom eszmei-politikai előkészítésében. 1919-ben a magyar kommün megdöntését követően betiltották.
érdekesség__1900
_Gábor Dénes születése - 1900
Gábor Dénes /1900-1979/ zsidó származású, Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, többek között a holográfia feltalálója. Gábor Dénes munkáját 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el.
Találmányai:
Aeroplan-körhinta: 1910. október 8-án Gábor Dénes még tanulóként jelentette be Budapesten, egy aeroplán-körhinta szabadalmaztatási kérelmét. Lényege az volt, hogy több, kisebb méretű, különféle típusú és személyek befogadására alkalmas aeroplánokból álló szerkezet volt egymással rugalmas kapcsolás segítségével gyűrűalakban összekötve, és mindegyik egy, a körhinta közepén elhelyezkedő függőleges tengelyhez volt rögzítve. Holográfia: Az eljárás ötletét Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben. Bár az elmélet jó volt, az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig – a lézer megjelenéséig – nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna.
érdekesség__1900
_Holográfia lényege
A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia lényege: a hologramon – voltaképpen egy sík lemezen – az intenzitás mellett a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes információ felvétele és tárolása. (Innen ered a holográfia elnevezés is: görögül a “holosz” teljest, a “grapho” pedig írást jelent.)
érdekesség__1901
_Helytörténeti fotók
_1901
_Egri Csillagok kiadása - 1901
Az Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.
A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. Az Egri csillagok történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.
A szerző roppant alaposan készült fel regénye megírására: utána olvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében.
érdekesség__1901
_Nobel-díj alapítása
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította. 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, így később a jogi pontatlanságok sok vitára adtak alkalmat. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.
Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Kivételesen tehetséges volt, és több jelentôs találmány is fûzôdik nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, melyet “véletlenül“, de jó megfigyelés alapján fedezett fel. A nitroglicerint, ezt a rendkívül nagy hatású robbanószer alkalmazását akadályozta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütésre is robban, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévô kovaföld fölitta, és az így képzôdô, jól kezelhetô anyag, tehát biztonságosan szállítható. A dinamitot széleskörûen alkalmazták az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyészô mértékben használták. Nobelt tehát nem valamiféle lelkifurdalás, hanem eredendô filantrópiája vezette a világbéke elômozdításának gondolatához.
érdekesség__1901
_A magyar, illetve a magyar származású Nobel-díjasok
1905 – Lénárd Fülöp / Fizika
1914 – Bárány Róbert / Orvosi
1925 – Zsigmondy Richárd / Kémia
1937 – Szent-Györgyi Albert / Orvosi
1943 – Hevesy György / Kémia
1961 – Békésy György / Orvosi
1963 – Wigner Jenô / Fizika
1971 – Gábor Dénes / Fizika
1986 – Wiesel, Elie / Béke
1986 – Polanyi, John C / Kémia
1994 – Oláh György / Kémia
1994 – Harsányi János / Közgazdasági
2002 – Kertész Imre / Irodalmi
érdekesség__1902
_Helytörténeti fotók
_1902
_Illyés Gyula születése /1902/
Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. Kortársai a határtalan költői fantáziáját, mítoszteremtő hajlamát, műfaji sokszólamúságát ismerték el. Az Ady Endre-i ars poetica útján haladó költő, sajátos világképével, magyarságféltésével, a közös gondok tárgyilagos felvetésével új utakat nyitott a magyar irodalomban. Műveiben a kétkezi munkából élő, hitükben és emberségükben meggyalázott emberekért emelt szót.
Illyés prózaírói hangja viszonylag későn, harmincéves kora körül bontakozott ki. Ekkor született meg a Puszták népe című szociográfiája (1936), valamint a nagy előd pályaképét és életművét számba vevő Petőfi-monográfiája (1936). Maga Illyés is a puszták népének fia volt, s régi vágyát váltotta valóra a szűkebb szülőföld társadalmi valóságának feltérképezésével. A dunántúli puszták népének anyagi-lelki nyomorúságát, az emberek elidegenedését és durvaságát ugyan komor színekkel festette meg, de nem feledkezett meg a szegénység árnyékában megbúvó ”fészek meleg”, az emberség ábrázolásáról sem. A Puszták népe, a megjelenése óta eltelt évtizedekben több tucat magyar nyelvű kiadást ért meg, emellett lefordították francia, orosz, angol, német, román, szlovák, szerb és japán nyelvre is
érdekesség__1902
_Kitüntetései
Baumgarten-díj (1931, 1933, 1934, 1936)
érdekesség_
Kossuth-díj (1948, 1953, 1970)
József Attila-díj (1950)
Le Grand Prix International de Poésie díja (1966)
Knokkei Irodalmi Nagydíj (1966)
Tanácsköztársasági Emlékérem (1969)
Herder-díj (1970)
Batsányi-díj (1971)
A francia Művészeti és Irodalmi Rend parancsnoki fokozata (1971)
A Munka Vörös Zászló érdemrendje (1972)
A francia Becsületrend parancsnoki fokozata (1974)
A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1977)
Az Amitiés Françaises díja (1978)
Pro Urbe Pécs (1982)
A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1982)
A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1945-1949, 1989-ben visszaállították MTA tagságát.
A pécsi Janus Pannonius Társaság tagja (1932)
Magyar Örökség díj (1997, posztumusz)_1902
_Bolyai-díj megalapítása - 1902
Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János tiszteletére, 1902-ben Bolyai-díjat alapított. Bolyai János (1802–1860) az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza,”és „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője, Kolozsváron született.
1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára. Ő maga szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását,azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését. Tudományos felfedezése végül 1832-ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. Bolyai sokat foglalkozott az algebrai egyenletek elméletével is. Éveken át dolgozott a négynél magasabb fokú egyenletek megoldásával, és arra az eredményre jutott, hogy a négynél magasabb fokú általános algebrai egyenleteknek nincs megoldóképlete.
érdekesség__1903
_Helytörténeti fotók
_1903
_Ady Endre múzsája: Léda – 1903
Ady Endre (1877-1919) költészete forradalmian újította meg a magyar lírát. Személye, művészete megkerülhetetlennek bizonyult az őt követő költőnemzedékek számára, hatása alól nem tudták kivonni magukat. Múzsája, verseinek ihletője: Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (1872-1934) Ady révén, Lédaként vonult be a köztudatba.
Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Édesapja vagyonuk egy részét tőzsdén elveszítette, így az elsőszülött Adél nem köthetett szerelmi házasságot, Diósy Ödönhöz ment feleségül. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval. Szerelmük zaklatott, lángoló volt (Héja-nász az avaron), 1903-tól 1912-ig tartott. A végső szakítást a Nyugat 1912. május 16-i számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt. Adyhoz fűződő kapcsolatáról Ady halála után kerültek csak nyilvánosságra részletek.
érdekesség__1903
_Ady Endre
HÉJA-NÁSZ AZ AVARON
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.- 1906 -
_1903
_„Krisztus temetése” c. triptichon bemutatása – 1903
Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, az akadémikus művészet jellegzetes képviselője volt. Nevét főleg vallási tárgyú és történeti képek fémjelzik. Napjainkban a Feszty-körkép révén közismertté vált. 1899-1902 között Firenzében élt, ahol megfestette Krisztus temetése című nagy triptichonját.
1874-től Münchenben, 1880-81-ben Bécsben tanult festészetet. Hazatérése után Golgota és Bányaszerencsétlenség című festményei alapozták meg hírnevét. Feszty Árpádból nem csak jó festő vált, hanem a pesti művészvilág egyik közismert figurája is, aki népszerűségét azzal tetézte, hogy feleségül vette Laborfalvy Róza unokáját – Jókai Mór nevelt lányát, Jókai Rózát, aki szintén a müncheni festőiskola tanulója volt.
Ismertséget azonban elsősorban az 1896-ban elkészült, 1800 négyzetméteres Magyarok bejövetele című körképe hozott neki, amelyet több festő közreműködésével alkotott.
érdekesség__1903
_Feszty Árpád 110 éve festette a magyarok bejövetelét ábrázoló világhírű körképét –
a Feszty körképet
érdekesség_
_1904
_Helytörténeti fotók
_1904
_Jókai Mór halála - 1904
Jókai Mór (1825-1904) mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Jókaival lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Életének 80. évében hunyt el, tüdőgyulladásban. Örök nyugalomra a Kerepesi temetőben helyezték 1904-ben.
Munkái közül mindenképpen említésre méltó: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony stb.
Eredetileg Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, de később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
érdekesség__1904
_Zsebkendőszavazás - 1904.
Tisza István miniszterelnök, 1904. nov. 18-án az obstrukció letörésére olyan házszabály-módosítást fogadtatott el, ami lehetővé tette a renitens képviselők ülésteremből történő kivezetését. Az óriási hangzavar miatt a kormánypárti képviselők a házelnök zsebkendőjelére, felállással szavazták meg a törvényt.
1904-ben Tisza István miniszterelnök elhatározta, hogy bármi áron véghezviszi azt a Házszabály módosítást, amellyel jelentősen korlátozta volna az ellenzéki képviselők jogait. 1904. november 18-án a házelnök (Perczel Dezső) zsebkendővel adott jelet a kormánypárti – vagyis a szabadelvű párthoz tartozó képviselőknek – hogy szavazzanak. A jelet az ellenzék nem ismerte, így nem értették mi fog következni. A kormánypártiak egyszerre mind felálltak, és számbeli többséggel megszavazták a házszabály-revíziót. A házszabály klotűrrel (határozattal) érvénybe lépett, innentől lehetetlenné vált az obstrukció, vagyis időhúzó felszólalásokkal egy-egy törvényjavaslat elfogadásának az ellehetetlenítése.
érdekesség__1904
_Fogalmak:
obstrukció: parlamenti rendszerekben a törvényhozás akadályozása technikai eszközökkel. A magyar parlament munkáját az 1903-5-ös időszakban az ellenzéki gyakorlatilag lehetetlenné tette.
mamelukok: a dualizmus korában megvető kifejezés, amellyel a Tisza Kálmánt körülvevő, és őt elvtelenül kiszolgáló hivatalnokokat, karrieristákat illették.
koalíció: a Szabadelvű Párt ellen fellépő pártszövetség, amely a hírhedt „zsebkendőszavazás” után alakult a parlamenti ellenzéki pártokból, s elsöprő győzelmet aratott az 1905-ös választásokon. Nemzeti jelszavakat hangoztatott, s követelte a kiegyezés felülvizsgálatát, ezért az uralkodó nem járult hozzá ahhoz, hogy kormányra kerüljön (alkotmányos válság). Végül lemondott fő követeléseiről, mert megrettent attól, hogy a hatalom a szociáldemokratákkal tárgyalt, s ezután kormányt alakíthatott, Wekerle Sándor vezetésével.
érdekesség__1905
_Helytörténeti fotók
_1905
_József Attila születése - 1905
József Attila (1905-1937) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. 1905-ben született Budapesten szegény családban. A család nélkülözése miatt édesanyja három évre őt és fiatalabb nővérét nevelőszülőkhöz adta, ezt az érzékeny lelkű költő nagyon nehezen viselte. Édesanyja később visszavette őket, de korán fizikai munkát volt kénytelen vállalni. Népszerűsége igazából halála után emelkedett magasra, később posztumusz Kossuth és Baumgarten díjban részesült.
Mindössze 17 éves volt, amikor első verses kötete megjelent Juhász Gyula segítségével. 1924-ben folytatta tanulmányait a szegedi egyetem magyar-francia szakán, de onnan Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták. 1925-ben kiment tanulni a bécsi egyetemre, onnan 1927-ben hazatérve, állandó munka híján nélkülöznie kellett. Ezekben az években kötött jó barátságot Illyés Gyulával. 1930-ban tagja lett az akkor illegálisan működő Kommunista Pártnak. Sorra jelennek meg versei, 1936-ban a Szép szó című folyóirat szerkesztője lesz, ekkor jelenik meg utolsó verses kötete Nagyon Fáj címmel.
Beteljesületlen szerelmei miatt egészségi állapota egyre megromlott, ezért nővéréhez költözött Balatonszárszóra, itt egy vonat elé feküdve követett el öngyilkosságot 1937-ben.
érdekesség__1905
_József Attila
Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehelete a lobbant keszkenő.Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott úton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zúzódik, zizzen, izzad és buzog.De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
érdekesség_
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsú, koronás,
de áttetsző, mint minden látomás._1905
_Személygépkocsi -1905
A magyar autógyártás történetét 1905. május 31-től számítják, az első magyar gyártmányú személygépkocsi első sikeres próbaútjától. Tervezője Csonka János /1852-1939/gépészmérnök, feltaláló. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes-üzemű Csonka-motor feltalálója.
Csonka autójavító műhelyéből fejlődött ki halála után a Csonka- féle gépgyár, a magyar autóipar kifejlődésének háttereként. Feltalálói képességének nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy utolsó szabadalmát 84-éves korában jegyeztette be.
érdekesség__1906
_Helytörténeti fotók
_1906
_Ady Endre – pálya indulás - 1906
A 20. század elején az európai formabontó áramlatok hatására új korszak kezdődött a magyar irodalomban. Ennek zászlóvivője volt Ady Endre, illetve a vezetése alatt megjelenő Nyugat (1908) című irodalmi-művészeti folyóirat. Ady Endre (1877-1919) költészete forradalmian újította meg a magyar lírát. Személye, művészete megkerülhetetlennek bizonyult az őt követő költőnemzedékek számára, hatása alól nem tudták kivonni magukat.
Ady jelenlétét a magyar irodalomban 1906-tól, az Új versek megjelenésétől számíthatjuk. Ebben a kötetben kaptak helyet először az egész költészetét meghatározó témák: a magyarság (A magyar ugaron), a szerelem (Léda asszony), az elvágyódás, a bizonyosság utáni vágy (Az Illés szekerén) és az önmagába vetett messianisztikus hit.
érdekesség__1906
_Ady Endre
HÉJA-NÁSZ AZ AVARON
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.1906
érdekesség__1906
_Szépművészeti Múzeum megnyitása - 1906
A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József magyar király is részt vett. A múzeumot 1906. december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.
érdekesség__1907
_Helytörténeti fotók
_1907
_A Pál utcai fiúk – 1907
A Pál utcai fiúkMolnár Ferenc1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány, általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány.
Az 1889.márciusában Budapesten játszódó regény a Pál utcai fiúk és a vörösinges fiúk csapatának egymással szembeni hadakozását írja le, melyben középiskolások megvédik játszóterüket, a kis Nemecsek Ernő segítségével – aki életét áldozza a grundért –, egy másik csapattól, a „vörösingesek”- től. A grund megvédése után nem sokkal derül csak ki, hogy a játszóteret beépítik.
érdekesség__1907
_A „grund” térképe a könyvből
A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt, Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában (ma Hőgyes Endre utca, a Ferencvárosi környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében.)
érdekesség_
_1907
_Mechwart András halála - 1907
Mechwart András (1834 – 1907) a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb képviselője a bajorországi Schweinfurtban született. Augsburgban szerzett mérnöki diplomát. Számos találmány megalkotásában társfeltalálóként működött közre, két legjelentősebb önálló szabadalma a hengerszék és a forgóeke.
1859-ben Ganz Ábrahám Magyarországra hívta, az ő halála után huszonöt éven át vezérigazgatóként irányította a Ganz gyárat. Kiváló műszaki és közgazdasági szakember volt, hatalmas fejlesztési és korszerűsítési tevékenységének eredményeként világvállalattá fejlesztette az üzemet. A századfordulóra a 60 fős gyár 6000 embert foglalkoztató nagyüzemmé vált.
érdekesség__1908
_Helytörténeti fotók
_1908
_Nyugat folyóirat megjelenése - 1908
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is.
Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára.
érdekesség__1908
_Eötvös torziós inga – 1908
A torziós inga, Eötvös Loránd híres mérőberendezése, amellyel a nehézségi gyorsulás apró változásait, illetve a tehetetlen és súlyos tömeg egyenlőségének kérdését vizsgálta. Eötvös az 1908-ban közzétett méréseket az “Eötvös torziós ingával” végezte. Ezen kísérleteivel igazolta, hogy “a tömegvonzás nagysága a test anyagától független”. Méréseinek eredménye: a modern fizika legjelentősebb felfedezésének az általános relativitás- elméletnek az igazolása.
báró Eötvös Loránd (1848-1919) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása, a nevét viselő torziós inga. Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, hegymászó. 1913-ban egy némettudományos folyóiratban maga Einstein közölt egy tanulmányt “A gravitációs elmélet jelenlegi helyzete” címmel. Itt többek között azt mondta: “Meg kell itt jegyeznünk, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát, arányosságát, Eötvös egy számunkra nagyon fontos vizsgálattal, nagy pontossággal igazolta” (szabad fordítás).
1913-ban számos tudós őt javasolta Nobel-díjra, de mégsem kapta meg. Tudósi és emberi nagyságából ez semmit nem vonhatott le. Ingáját sosem szabadalmaztatta, abból a humánus gondolkodásból fakadóan, hogy az szolgálja az egész emberiséget.
érdekesség__1909
_Helytörténeti fotók
_1909
_Radnóti Miklós születése - 1909
Radnóti Miklós (1909-1944) magyar költő, középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, akit zsidó származása miatt, Abda község határában 21 társával együtt tarkólövéssel végeztek ki.Költőként jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Radnóti Miklós a Nyugat harmadik nemzetének lírikusa. Költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozzák meg, a késő-modern kérdésirányok nem jelentkeznek az életművében. Az utolsó éveiben a hivatalos magyar irodalom elutasította Radnóti Miklóst zsidó mivolta miatt, de ő a verseiben nagyon erősen hangsúlyozza magyarságát. S méltán tartják a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének.
érdekesség__1909
_Utolsó verse:
Razglednicák részlet
„Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.”
(Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)
érdekesség__1909
_Első magyar gyártmányú repülőgép – 1909
Adorján János (1882-1964) magyar gépészmérnök, a hazai repülés jelentős úttörője.
Adorján János a gépészmérnöki oklevelét Stuttgartban szerezte 1903-ban, ahol Gottlieb Daimler tanítványa és pártfogoltja volt. 1906–1909 között Párizsban az autóiparban működött. Hazatérve – Magyarországon elsőként – megtervezte és hazai cégekkel elkészíttette repülőgépét és gépének motorját. 1909-ben gróf Andrássy Géza támogatásával, Blériot monoplánjának mintájára építette meg a „Libelle” (Szitakötő) nevű, kéthengeres (18,4 kW-os) Adorján-Dedics motorral szerelt repülőgépét. Első, sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre. A próbaút egyben az első olyan alkalom volt, amikor magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel repült.
érdekesség__1910
_Helytörténeti fotók
_1910
_Mikszáth Kálmán halála - 1910
Mikszáth Kálmán (1847-1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Mikszáth életműve a nagyregénytől a röpke novelláig, a Jókai életéről szóló nagy korrajzi műtől a napi karcolatig átfogja a széppróza és a publicisztika minden műfajárnyalatát. Korai művei közt gyakori a történelmi regény, egészen sohase hagy fel vele. Legvégső remekműve, A fekete város is az. Az akkori jelenben játszódó műveiben általános jelenség az erős fordulatosság, az anekdotisztikus csattanóra élezettség. Ezt sokan Mikszáth korlátjának tartják, holott ez nem korlát, hanem módszer. A magyar regényirodalom leghagyományosabb ábrázolási módszere a kezdetektől mindmáig, és alighanem éppen Mikszáth a legnagyobb mestere.
érdekesség__1910
_Főbb művei
A tót atyafiak. Elbeszélések és rajzok róluk.
érdekesség_
A jó palóczok. 15 apró történet.
A beszélő köntös. Regény
Kísértet Lublón (1892-93)
Szent Péter esernyője. 1895.
Besztercze ostroma. Egy különcz ember története. 1895
Különös házasság. Regény. U. ott, 1900. Két kötet.
A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906-07)
A fekete város (1908-10)_1910
_Az első KRESZ rendelet - 1910
A KRESZ a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása, szavakból összeállított mozaikszó. A KRESZ voltaképpen egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény. Egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk a mai KRESZ ősének.
A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Az első magyar ős KRESZ-nek egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk, ami a közúti forgalom sebességét határozták meg. A KRESZ, a technikai kultúra fejlődése és az emberi szokások változása között szoros összefüggés van. Például: a járművezetőknek mobiltelefont csak 1998 óta nem szabad kézben tartva használni.
érdekesség__1910
_További rendeletek:
1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban.
érdekesség_
Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni.
1935-től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni.
A két háború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette._1911
_Helytörténeti fotók
_1911
_Megjelenik Színdbád ifjúsága – 1911
Krúdy Gyula életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg.
Ma már irodalomtörténeti közhely, hogy Szindbád az író hasonmása, s hogy a lírai hangú, nosztalgikus történetek az író életének eseményeit, álmait idézik. Szindbád csaknem száz novella és két regény (Purgatórium; Francia kastély) hőse. A hírlapokban publikált, kezdettől fogva ciklusnak ígérkező történetekből könyv alakban is napvilágot látott az első ciklus, Szindbád ifjúsága címmel, ezt követte a Szindbád utazásai. Krúdy művészete magányos jelenség huszadik századi irodalmunkban. A saját maga alkotta világnak első számú hőse csak önmaga lehetett, írói alkatának lírai hajlama is erre indította. E forrásból táplálkozik zenei ihletésű, nyelvi teremtő erőben gazdag stílusa is.
érdekesség__1911
_Földrengés Kecskeméten - 1911
Az 1911-es kecskeméti földrengés egy 1911. július 8-án, éjjel 2 órakor bekövetkezett, rövid ideig tartó, nagy erejű földrengés volt Kecskemét északkeleti határában, melyet több kisebb utórengés követett.
A földrengés Győrtől Szegedig érezhető volt, de észlelték a temesvári, zágrábi és ógyallai mérőállomáson is. A természeti katasztrófában személyi sérülés nem történt, de sok lakó- és középület – az ingatlanállomány mintegy negyede – megsérült, több ház összeomlott. A rengés nagysága alapján, a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengéseként van számon tartva, és kb. 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.
érdekesség__1912
_Helytörténeti fotók
_1912
_Örkény István születése - 1912
Örkény István (1912-1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője, a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak.
A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.
érdekesség__1912
_Megalakul a Lukács-kormány - 1912
A Lukács-kormány 1912. április 22-én alakult Lukács László vezetésével. Lukács rövid ideig tartó miniszterelnöksége idején zaklatott légkör uralkodott. Ekkor zajlott Tisza István elnöklete alatt, a képviselőházi obstrukció kíméletlen elfojtása, a véderőtörvény erőszakos megszavazása, valamint a „vérvörös csütörtök”.
Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő, Lukács Lászlót „Európa legnagyobb panamistájának” nevezte, mivel pénzügyminisztersége (1910-1912) idején állami üzletek után, mintegy 4 millió koronát vett fel a Magyar Banktól, amit az 1910. évi képviselőválasztások költségeinek fedezésére befizetett a Nemzeti Munkapárt kasszájába. Lukács, kormányával együtt 1913. június 10-én lemondott, mivel a Désy ellen indított rágalmazási pert elvesztette.
érdekesség__1913
_Helytörténeti fotók
_1913
_Megjelenik a Hajnali szerenád c. kötet - 1913
Tóth Árpád (1886-1928) költő, műfordító. Első kötete Hajnali szerenád címmel, 1913-ban jelent meg.
Kevés magyar költő karakterizálható olyan jellegzetes szókinccsel, mint Tóth Árpád: bús, lomha, méla, beteg. Stílusára a szecesszióval rokonított impresszionizmus a jellemző; a világ állóképekben való megragadásának igénye. Kedvenc stíluseszköze pedig a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki felfogásának igényéből fakad. Verselése gazdag, tudatos; sajátos versformája a 7/6 vagy 6/7 osztású jambikus sorok.
érdekesség__1913
_Második Tisza István-kormány – 1913
A második Tisza István-kormány, a Lukács-kormány kényszerű bukása után jutott hatalomra. A kormány, Tisza István vezetésével 1913. június 10-én alakult, és 1917. június 15-ig volt hatalmon /négy évig és öt napig/.
1913. június 7-én az uralkodó ismét Tisza Istvánt bízta meg kormányalakítással. Második kormányfői periódusában Tisza a bizonytalannak ítélt nemzetközi helyzetben az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Az első világháború előtt a Szerbiával szembeni kemény fellépés híve volt, a merénylet után viszont – egyedüliként a Monarchia vezetői közül – sokáig ellenezte a háborúba való belépést. Ugyanakkor az erőteljes német nyomásra történő belépést követően „a Monarchia erős embereként” kitartó támogatójává vált a világháborúban való részvételnek, melyet a kormányzó pártok és kezdetben a közvélemény többsége is támogatott.
érdekesség__1914
_Helytörténeti fotók
_1914
_A Régi ház c. családregény megjelenése – 1914
Tormay Cécile (1875-1937) írónő, műfordító, közéleti szereplő. Tormay Cécile ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot. neveltetése révén, német, olasz, francia, angol és latin nyelven eredetiben tanulmányozta a világirodalmat. Külföldi utazásai elősegítették nemzetközi ismertségét.
Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A Régi ház, (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Klebelsberg Kuno felkérésére latinból magyarra fordítja középkori legendáinkat Magyar Legendárium, (1930) címen. 1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot.
érdekesség__1914
_Az OMM belépése az első világháborúba - 1914
1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, és ezzel megkezdődött, az 1918-ig tartó I. világháború. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére.
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös egy boszniai hadgyakorlatra érkezett Szarajevóba, ám útközben Gavrilo Princip, szerb terrorista halálosan megsebesítette a trónörököst és feleségét. Ezt követően Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem független politikai hatalomként lépett háborúba. Magyarországnak nem volt érdeke a háború, és eleinte Tisza István mindent megtett Magyarország hadba lépése ellen.
érdekesség__1915
_Helytörténeti fotók
_1915
_Megjelenik az „Éposz Wagner maszkjában” - 1915
Kassák Lajos (1887-1967) író, autodidakta költő, műfordító. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, melyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak.
érdekesség__1915
_Gorlicei frontáttörés – 1915
A Galíciában zajló Gorlicei áttörés 1915. május 2. és 5. között az osztrák-magyar és német szövetséges csapatok által végrehajtott frontáttörés volt az 1915-ös tavaszi hadjárat előzményeként.
1915. május 2-án indította a Mackensen tábornok által irányított 11. német hadsereg és a 4. osztrák hadsereg azt a sikeres támadást, mely Gorlice mellett a front áttörését és a cári csapatok visszavonulását eredményezte, megszüntetve az orosz nyomást a Monarchia területén, amit a német haditerv kudarca okozott. Az egész hadművelet nem tartott tovább 3 napnál, viszont ezalatt rengeteg fontos esemény zajlott le.
érdekesség__1916
_Helytörténeti fotók
_1916
_Megjelenik a „Tanár úr kérem” c. kötete – 1916
A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes (1887–1938) karcolatfüzére, melyet 1916-ban adtak ki először Vértes Marcell rajzaival, Dick Manó könyvkiadó vállalkozó jóvoltából. A mű egyfajta „emlékezés” a gyermekkorra, Karinthy diákéveire.
Több feldolgozás is megjelent az évek során. 1956-ban Mamcserov Frigyes filmet készített belőle. A filmvásznon feltűnt többek között Makláry Zoltán, és Gobbi Hilda is.
Az 1990-es években megjelent egy hangkazetta Tanár úr kérem címmel, Garas Dezső előadásában. CD formájában is napvilágot látott a mű, Karinthy és más írások címmel.
érdekesség__1916
_IV. Károly megkoronázása – 1916
IV. Károly (1887-1922) teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója. 1916, és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. 1916. december 30-án. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
érdekesség__1917
_Helytörténeti fotók
_1917
_Szabó Magda születése – 1917
Szabó Magda (1917-2007) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
érdekesség__1917
_Tisza István lemondása – 1917
A második Tisza István-kormány, Tisza István vezetésével 1913. június 10-én alakult, és 1917. június 15-ig volt hatalmon /négy évig és öt napig/.
Második kormányfői periódusában Tisza, az erőteljes német nyomásra történő belépést követően „a Monarchia erős embereként” kitartó támogatójává vált a világháborúban való részvételnek. Ám az egyre erőteljesebbé váló reformtörekvésekkel – a választójog kiszélesítésével és a szociális reformokkal – mereven szemben állt. Mivel ellenezte a Ferenc József halála után 1916. december 30-án trónra lépett IV. Károly király mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját, 1917. május 23-án az uralkodó felszólítására benyújtotta lemondását. A mögötte álló parlamenti többséggel azonban továbbra is meg tudta akadályozni a választójogi reformot.
érdekesség__1920
_Helytörténeti fotók
_1920
_Petőfi Társaság kizárja Babits Mihályt – 1920
1920. február 21-én a Petőfi Társaság kizárja tagjai közül Babits Mihályt a forradalmak idején vállalt közéleti szereplése miatt. A Petőfi Társaság (1876–1944) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.
Az első világháború után megsokasodtak politikai tartalmú, háborúellenes versei (Húsvét előtt, Fortissimo stb.), amikért a hivatalos politika részéről megtorlást kellett elviselnie (istenkáromlásért perbe fogták). A háborút követő forradalmakból a magát polgári szabadelvűség hívének valló költő annyit vállalt, amennyit meggyőződése alapján elfogadhatott. A kultúrát mindenki számára egyformán hozzáférhetővé akarta tenni, emiatt népszerűsítésében tevékenyen részt vállalt, de az erőszaktól idegenkedett. S ezért, bár 1919 januárjában elfogadta a felkínált egyetemi katedrát, a tanácsköztársaság idején visszavonult a közélettől. A bukás után mégis meghurcolták (elveszik katedráját, megfosztják nyugdíjától, az irodalmi társaságok kizárják tagjai közül).
érdekesség__1920
_Trianoni Békeszerződés - 1920
A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszer részeként született meg. A versailles-i Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én került aláírásra a békediktátum, mely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia területéhez csatolták Partiumot és Erdélyt; a délszláv állam a Délvidéket; Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabtak ki Magyarországra, valamint hadseregét 35 000 főben maximálták.
érdekesség__1921
_Helytörténeti fotók
_1921
_Pilinszky János születése – 1921
Pilinszky János (1921-1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas, és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt. A Nyugat, a Vigília, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapoknak is munkatársa volt.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió vagy rövid epigrammáiról, mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon, mely életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát valamint az élet stációit átható félelmet és rémületet.
érdekesség__1921
_A Levente – Intézmény -1921
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarországnak, mint vesztes félnek, az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását. Ezt a negatív szankciót kerülte meg az 1921. évi LIII. törvénycikk, más néven a levente-törvény, amely kötelezővé tette a katonai előképzettség megszerzését az iskolát elhagyó ifjúság /12 -21. életévének betöltéséig/ minden férfitagjának. A levente-szervezet egyre inkább a hadsereg bujtatott kiképzőterepe lett.
A leventeintézmény kettős irányítás alatt működött. Hivatalosan a kultuszminisztérium alá rendelt Országos Testnevelési Tanács (OTI’) irányította, míg a rejtett katonai szervezetet a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. Az egyesületek gyakorlatain való részvételt a hatóságok a szülőkön kérték számon, és adandó alkalommal az elmaradásokért őket büntették pénzbírsággal vagy elzárással. A militarista szellemnek ellenállni tudó cserkészetet is a Levente-mozgalom alá rendelték 1939-ben.
érdekesség__1922
_Helytörténeti fotók
_1922
_Gárdonyi Géza halála – 1922
Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Ida regénye, 1920).
érdekesség__1922
_Göncz Árpád születése – 1922
Göncz Árpád (1922- )József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus, a Magyar Köztársaság első elnöke. Irodalmi munkássága elsősorban műfordításairól ismert, Göncz fordította magyarra a Tövismadarakat és a Gyűrűk Ura című regény, jelentős részét.
Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte.
érdekesség__1923
_Helytörténeti fotók
_1923
_A Napkelet első száma – 1923
1923-ban jelenik meg a nemzeti-keresztény-újkonzervatív irodalmi lap, a Napkelet első száma.
Napkelet a Magyar Irodalmi Társaság folyóirata volt, 1923 és 1940 között. Irodalmi folyóirat, első főszerkesztője Tormay Cécile 1923–1937-ig. A Nyugat ellensúlyozása céljából alapították. Számos fiatal író, irodalomtörténész és kritikus pályakezdését segítették, köztük Halász Gábor, Keresztury Dezső, Szerb Antal. A fiatal Németh László irodalmi tanulmányai leginkább e lap hasábjain láttak napvilágot.
érdekesség__1923
_Poroltó szabadalmaztatása – 1923
A múlt század közepéig, a tűzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél gyakran előfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. Valószínűleg kevéssé közismert, hogy a tűzkárok mérsékléséhez vezető, és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó eljárás – amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab – és az eljárásnál használt berendezések feltalálója egy magyar tűzoltó tiszt volt, Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmérnök, tűzoltó ezredes.
Szilvay hamar felismerte a nagy mennyiségű oltóvíz alkalmazásának hátrányát a belső tüzek oltásánál, ami esetenként nagy értékű anyagi javak teljes pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet.
érdekesség__1923
_Poroltó első alkalmazása
A poroltók használatának előnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tűzeset, amelyet Szilvay kizárólag poroltókkal küzdetett le, és az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek.
érdekesség__1945
_Helytörténeti fotók
_1945
_Márai: Napló – 1945
Márai Sándor (1900-1989) magyar író, költő, újságíró. Az egyik legkülönösebb életúttal rendelkezik, a 20. századi magyar írók között. 1945-ben jelenik meg a Napló című kötete.
Márai Sándor nem törekedett arra, hogy művét valóban naplószerűen bocsássa közre, így az olvasó csak a politikai események említései alapján tájékozódhat. A mű lényegesen hosszabb, terjedelmesebb részeit irodalmi elmélkedések foglalják el. Ezek a rövid beszámolók sok-sok klasszikus vagy modern angol, német, francia íróról, olyan magyar nagyságokról, mint Arany, Babits, Kosztolányi kevesen mondtak lényegesebbet, tömören találóbbat. Persze nem kritikák ezek a passzusok, nem is esszék, inkább egy abszolút hallású és igen-igen művelt művészember benyomásainak, megfigyeléseinek pontos rögzítései. Ám egy vádirat is rejtőzik az olvasónapló mellett-alatt a műben, vádirat a fasizmus, a magyar középosztály, a polgárság ellen. Történelmi ítéletet nem mond, erkölcsit feltétlenül, abszolút érvénnyel. A napló harmadik rétegét alkotják a parányi, villódzó szépségű kisnovellák – az író legjobb színvonalán.
érdekesség__1945
_1945-ös Budai kitörési kísérlet
Az 1945-ös budai kitörési kísérlet a budapesti csatában a Budai várnegyedben körülzárt német–magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadása az összefüggő német arcvonal elérésére. 1944 karácsonyára a szovjet csapatok ostromgyűrűje bezárult a főváros körül. Hitler Budapestet erőddé nyilvánította, melyet háztól házig kell védeni. Budapest ostroma a második világháború leghosszabb és legborzalmasabb ostromai közé tartozik.
A kilátástalan küzdelmet folytató védekező csapatok végül mind a Budai Várba szorultak be. A bennrekedt 44 ezer német és magyar katona végül Hitler tiltása ellenére, február 11-én éjjel megkísérelte a várból való kitörést és a német vonalak elérését. A várból éjszaka kitörő katonákat azonban a szovjetek már várták és halomra lőtték őket, így a kitörési kísérlet szó szerint vérbe fulladt. 1945. február 13-án a Budapestért vívott csata véget ért.
A budai várban, palotában és műemlékekben a város 1686-os visszafoglalása óta nem keletkezett olyan helyrehozhatatlan kár, mint a második világháborúban.
érdekesség__1946
_Helytörténeti fotók
_1946
_Pilinszky János: Trapéz és korlát verseskötete - 1946
1946-ban, közvetlen a háború után, az ún. koalíciós időkben jelent meg Pilinszky János első verseskötete, Trapéz és korlátcímen. Pilinszky János (1921-1981) a huszadik század egyik legjelentősebb Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas, magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik nemzedékének tagja, Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt.
Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények gazdagodtak – de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.
érdekesség__1946
_Pilinszky János: Négysoros
Alvó szegek a jéghideg homokban.
érdekesség_
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet._1946
_Pengő megszűnése – 1946
A pengő a hivatalos pénznem volt Magyarországon. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetőeszköz.
Váltópénze a fillér volt (1 pengő = 100 fillér). Bevezetése az első világháborút és Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt. Az újabb világháborút követően mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.
érdekesség__1947
_Helytörténeti fotók
_1947
_Betiltják Az ember tragédiáját - 1947
A Tragédia diadalmas életében egyedül a kommunizmus korszaka jelentett apróbb törést. 1945 után, a diktatúra kiépülésével párhuzamosan valóságos „szellemi írtóhadjárat” indult ellene, főleg azért, mert a falanszter-színt a kommunista utópia kigúnyolásaként, magát a drámát pedig „reakciós”, „vallásos”, „haladásellenes” műként értelmezték és ítélték el. 1947-57 között betiltották.
A darab utolsó előadása a Nemzetiben 1947-ben volt, ezután hét évre betiltották, s csak a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével beköszöntő „enyhülés” légkörében lehetett újra játszani. Mikor újra műsorra tűzték, óriási volt az érdeklődés iránta: a színházaktól százával rendelték a jegyeket telefonon; a Nemzeti Színházban 1955. január 7-én volt az első felújított előadás. Ám Rákosi Mátyás pártfőtitkár a bemutatót követően személyesen rontott neki a rendezőknek, és először megritkíttatta az előadásokat, majd teljesen levétette a műsorról, azzal az indokkal, hogy „túlságosan gyakran” adják elő (kiszorítva a szocreál szellemiségű színműveket). Végül a Tragédiát csak-csak sikerült integrálni a szocialista kultúrkritika által elfogadhatónak minősített művek közé; és 1957. március 27-étől ismét játszotta a Nemzeti Színház.
érdekesség__1947
_Raoul Wallenberg - /1912-1947/
Raoul Wallenberg a korabeli magyarországi és európai embermentés szimbolikus alakja. „Ember az embertelenségben”, a holokauszt borzalmaiban. Raoul Wallenberg (Stockholm, 1912. augusztus 4. – feltételezések szerint 1947. július 16.) svéd diplomata. A második világháború éveiben Magyarországonzsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Halála időpontja kérdéses. Magyarország nagyra becsüli és őrzi a mártír svéd diplomata emlékét.
Raoul Wallenberg, egy svéd kereskedőcsalád sarja, Magyarország német megszállása után érkezett a magyar fővárosba, éppen abban az időszakban, amikor Horthy Miklós kormányzó – jelentős külföldi és egyházi nyomásra – leállíttatta a zsidók deportálását. Ez az átmenetileg javuló légkör kedvezett az embermentő akcióknak, amelyekbe a svéd diplomata is haladéktalanul bekapcsolódott. Már augusztusban 4500 védőútlevelet állított ki, amelyeket „családi okmányként” fogadtatott el a magyar hatóságokkal, így minden egyes kibocsátott irat több ember életét menthette meg. Bár hazánkban a sikertelen kiugrási kísérletet követő nyilas puccsal a helyzet drámai fordulatot vett, az embermentők – és köztük Raoul Wallenberg életük kockáztatásával mentették tovább az állandó fenyegetettségben élő tízezreket. Néhány hét elteltével egy másik elnyomó rendszer áldozatává vált. 1945. január 17-én ugyanis elhurcolták a szovjet csapatok, és a Szovjetunióból már soha nem térhetett vissza.
érdekesség__1949
_Helytörténeti fotók
_1949
_Nők Lapja - 1949
Budapest, október 20. – Ezen a napon kerül piacra először Magyarország első és azóta is piacvezető női magazinja, a Nők Lapja. A Nők Lapja 61 éve a vezető női magazin Magyarországon. Jelenleg több mint 260 ezres eladott példányszámmal büszkélkedhet.
A lap elődjét, az Asszonyokat a Magyar Kommunista Párt támogatását élvező Magyar Nők Demokratikus Szövetsége adta ki – ez 1949 októberéig létezett. A munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg. „Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy Szovjetunióhoz, hogy ismerd meg embereit, tájait művészetét” – hirdette.
érdekesség__1949
_KGST megalakulása - 1949
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete a hidegháború alatt. 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában, Szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni. Az európai ún. szocialista országok társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlásával a KGST-t tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.
A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott, ennek révén jutottak el az Ikarus-ok a „szocialista világ” minden sarkába. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.
érdekesség__1950
_Helytörténeti fotók
_1950
_Cholnoky Jenő halála - 1950
Cholnoky Jenő (1870-1950) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A „Balatoni Szemle” szerkesztője. Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.
Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike, Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológia) művelte. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg.
érdekesség__1950
_Szabadkőműves Páholyok feloszlatása - 1950
Kádár János, 1950. június 13. feloszlatja a szabadkőműves páholyokat Magyarországon. A rendelet szerint az egyesület és szervezetei a Népköztársaság ellenségei voltak – vagyonuk elkobzásra került. Működésük lényege, mai napig vitatott.
A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely – önértelmezése szerint – az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterséghez kapcsolódó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését.
érdekesség__1951
_Helytörténeti fotók
_1951
_Nagy László: A tüzér és a rozs c. kötete - 1951
Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Első kötetei Tűnj el fájás (1949); A tüzér és a rozs (1951) túlnyomórészt a népi kollégiumokban szerzett élményei hatására keletkezett, a felszabadultság örömét éneklő verseket tartalmaznak (Tavaszi dal; Májusfák).
A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította (Adjon az Isten, Szentpáli vers, Kiscsikósirató, Csodafiú-szarvas). 1949 őszétől kezdte tudatosan tanulmányozni a magyar folklórt. A népköltészet a közösségi szemléletével költői személyiségének ismérvévé tette a cselekvő, küzdő magatartást. A népköltészet tudatosította benne a költői kép erejét, a szó és a tett összefüggését, a költészet cselekvési lehetőségét, az erkölcsi normák szigorúságának igényét, fölszabadította költészetének látomásos-metaforikus karakterét.
érdekesség__1951
_NAGY LÁSZLÓ
Májusfák
Hajnalban állnak már vitézül,
szökik az égrõl a felhõ,
haragos fejükön vigyázva
szallagot ingat a szellõ.Ünnepi ruhádat vedd elõ,
danolhatsz, fütyülhetsz békén,
rögökön kapavas ne csengjen,
gyáron se füstöl a kémény.Mióta a mezõk nyugodtak,
s nem ragyog fû között töltény,
azóta viruló ünnep ez,
minekünk eleven törvény.Pernyévé égett a papiros,
amire tilalmat írtak,
májusfát magasat állítunk,
szegfûink szabadon nyílnak.Májusfák suhogják magasan
az ember szabadult kedvét,
tövükben a táncot ne járják
sarkantyus csizmájú medvék- 1951 -
érdekesség__1951
_Második Békekölcsön jegyzése – 1951
A békekölcsön az 1950-es években Magyarországon bevezetett sajátos megtakarítási forma. Lényege, hogy az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente kb. az egyhavi fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért folyó küzdelemben”.
A békekölcsön, bár egy megtakarítási forma volt, a kötelező jellege miatt egyfajta bújtatott adóként működött, célja az ún. szocialista tőkefelhalmozás volt, hogy legyen az államnak pénze az újjáépítésre valamint a nehézipar és a hadsereg erőltetett fejlesztésére. A békekölcsönért nem kamat járt, hanem sorsoláson húzták ki a nyerteseket, akik kisebb vagy nagyobb nyereményben részesültek, esetleg a kötvény névértékét kapták csak vissza. A lakosság körében nagyon népszerűtlen volt a békekölcsön, mert a lejegyzett összegek a jövedelmekhez képest nagyok voltak, és a nyeremények ritkák, ill. a visszafizetésre csak sokára – és némileg értékét vesztett pénzben – került sor.
érdekesség__1951
_A Magyar Népköztársaság kormányának felhívása a békekölcsönjegyzésre
“… A BÉKEKÖLCSÖN a mai nappal 750 millió forint értékben kerül kibocsátásra. Mindenki szabadon választhat nyeremény és kamatozó kölcsönkötvények között. Mindkét kölcsönfajtát 10 év alatt minden kötvényterjesztő maradéktalanul visszakapja.
A nyeremények sorsolása félévenként történik. Minden második kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A főnyeremény a 20 sorsolás mindegyikén 100 000 forint. Ezenkívül mind a 20 sorsolás alkalmával jelentékeny számú 50 000, 25 000, 10 000 és 5000 forintos nyereményt fognak kisorsolni.
A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy felhívása a dolgozók közt lelkes visszhangra talál. Bizton tudja, hogy hazánk minden hű fia, városban és falun egyaránt, a béke ügyének védelmében fokozott áldozatkészséggel fog a felhívásra válaszolni. …
Jegyezzen mindenki BÉKEKÖLCSÖNT! Szolgáljuk ezzel is a béke, a haladás ügyét, boldog, erős, független hazánk jövőjét!
Budapest, 1950. szeptember 28.
Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében:
Rákosi Mátyás Dobi István
Szabad Nép, 1950. szeptember 28.”
érdekesség__1952
_Helytörténeti fotók
_1952
_Németh László, József Attila díj – 1952
Németh László (1901-1975) magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Számtalan díjjal tüntették ki, első elismerése a József Attila díj volt 1952-ben.
1952-ben Tolsztoj Anna Kareninájának fordításáért József Attila-díjjal tüntették ki. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a hódmezővásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. 1959-ben a Szovjetunióban tett látogatást. 1961-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1965-ben Herder-díjjal, 1968-ban Batsányi-díjjal és „A megbecsülés jele” elnevezésű szovjet kitüntetéssel jutalmazták. 1969-ben a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó megindította életműsorozatát. 1975. március 3-án hunyt el, agyvérzés következtében.
érdekesség__1952
_Regényei
Emberi Színjáték, 1929
érdekesség_
Gyász (regény, 1935)
Bűn (regény, 1936)
Iszony (regény, 1947)
Égető Eszter (regény, 1948)
Irgalom (regény, 1965)_1952
_Helsinki: a legsikeresebb magyar olimpia – 1952
Az 1952-es, Helsinkiben tartott nyári olimpia Magyarország szempontjából az eddigi legsikeresebb világjátékot hozta. Magyarországról 189 versenyző (162 férfi és 27 nő) utazott el Helsinkibe. 16 arany-, 10 ezüst-, 16 bronzérem, az olimpiai éremtábla 3. helye; az eredmények önmagukért beszélnek.
A 15. nyári olimpia hozta a játékok történetének eddigi legsikeresebb magyar szereplését, miután Magyarország harmadik lett a nemzetek pontversenyében. Papp László ökölvívásban megszerzett aranya tetőzte be a magyar olimpiai csapat szereplését, amely 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel ovációözön közepette térhetett haza az olimpia lázában égő országba. A hazai mámort jól jelzi, hogy Budapest – a helsinkii diadalúttól megittasodva – beadta pályázatát az 1960-as olimpia rendezésére, amit végül nem kapott meg.
érdekesség__1952
_Éremtáblázat
Helsinki 1952 – arany, ezüst, bronz érmek:
érdekesség_
1. Egyesült Államok 40, 19, 17
2. Szovjetunió 22, 30, 19
3. Magyarország 16, 10, 16
4. Svédország 12, 13, 10
5. Olaszország 8, 9, 4
6. Csehszlovákia 7, 3, 3
7. Franciaország 6, 6, 6
8. Finnország 6, 3, 13
9. Ausztrália 6, 2, 3
10. Norvégia 3, 2, 0_1953
_Helytörténeti fotók
_1953
_Horthy Miklós Visszaemlékezéseim – 1953
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig Kormányzó. Történelmi megítélése ellenmondásos. 1953-ban kerül kiadásra az Emlékirataim című visszaemlékezése.
Horthy Miklós memoárja klasszikus, élet- és politikusi pályáját felölelő visszatekintés. A nem a leggazdagabbak közé tartozó, ám már a XIX. századra a legtekintélyesebb nemesi családok körébe emelkedő Horthyak röviden vázolt története, a fiatal tengerésztiszt világ körüli útjáról készült élménybeszámolók, majd a Ferenc József császár környezetében eltöltött időszak epizódjai és az első világháborús csataélmények önmagukban is érdekesek. Az emlékirat további részei már a kormányzói pályafutás állomásairól szólnak. Horthy maga is későbbi tapasztalatai, ismeretei alapján mond véleményt az elmúlt eseményekről, Magyarország lehetőségeiről, és hárítja el – utólag is – a szembesülést saját egykori politikájával és annak következményeivel.
érdekesség__1953
_A televízió európai atyja - Mihály Dénes halála - 1953
Mihály Dénes (1894-1953) magyar mérnök, feltaláló, 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve egy kezdetleges televíziós készüléket mutatott be a nagyközönségnek, TELEHOR néven. Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni.
Nevéhez sok más elektronikai jellegű találmány sikere is fűződik. Az ő irányításával került sor 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. Zseniális ötleteinek egyik bizonyítéka ebben az időben a “phonokerék”, amelynek megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját, hozzájárulva a hangosfilm elterjedéséhez. A hangosfilm fejlődését a hangrögzítés tökéletesítésével és a hangminőség javításával összefüggő találmányai révén is elősegítette.
érdekesség__1953
_A televíziózás jövője
Napjainkban már a háromdimenziós képalkotásra képes televízióval folynak előrehaladott kísérletek világszerte. Sőt, a Samsung megalkotta az okos tv-t (SMART TV) mellyel a tv-k a telefonokhoz hasonló fejlődésen mentek keresztül és képesek internetes tartalmak megjelenítésére számítógép közbeiktatása nélkül.
érdekesség__1954
_Helytörténeti fotók
_1954
_J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura – 1954
J.R.R. Tolkien (1892-1973) filológus, az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925 és 1945 között, és az angol nyelv és irodalom professzora. 1945-től 1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert. A Gyűrűk Ura egyik magyar fordítója, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. A Gyűrűk Ura a huszadik század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett.
Külön kiemelendő, Göncz Árpád fordítói tevékenysége: nevéhez fűződik J. R. R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyve fordításának befejezése, mely nagy mértékben járult hozzá a Tolkien-művek magyar változatának kiemelkedő színvonalához, és a hazai rajongói közösség megszületéséhez.
érdekesség__1954
_Kádár János kiszabadul a börtönből - 1954
Kádár János (eredetileg Csermanek János, 1912-1989) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1951 májusában letartóztatták és minden politikai tisztségétől megfosztották és június 25-ével parlamenti mandátumát is megsemmisítették. 1952 decemberében a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte. A Sztálin halála utáni enyhülés jegyében a Politikai Bizottság Gerő Ernőt bízta meg Kádár és társai ügyének felülvizsgálatára, ami a forgatókönyv szerinti felmentéssel és szabadon bocsátással végződött 1954 júliusában. Augusztusra minden korábbi párttisztségét visszakapta és anyagi kárpótlást is kapott.
Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök.
érdekesség__1955
_Helytörténeti fotók
_1955
_Weöres Sándor: Bóbita - 1955
Weöres Sándor (1913- 1989) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő. Egyik legtermékenyebb költőnk volt. Világszemlélete miatt támadások érték; 1949-től sokáig csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg.
Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974). A magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres Sándor költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek. 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el.
érdekesség__1955
_Magyarország csatlakozik az ENSZ-hez – 1955
Az Egyesült Nemzetek Szervezete, röviden ENSZ, nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. A második világháború után, 1945-ben a Népszövetség utódjaként azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására
1955-ben Magyarország, Ausztria, Spanyolország, Ceylon, Nepál, Laosz, Líbia, Jordánia, Kambodzsa, Írország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Albánia csatlakozik az ENSZ-hez.
érdekesség__1955
_Fő szervei
A Közgyűlés (GA): vitathatja meg az ENSZ alapelveihez kapcsolódó kérdéseket, ajánlásokat tehet a szervezet tagjainak vagy főszerveinek.
A Biztonsági Tanács (SC): az öt állandó tagnak vétójoga van minden kérdésben, határozatai az ENSZ tagállamok részére kötelező érvényű.
A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) célja: az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás, valamint a gazdasági és szociális haladás és fejlődés feltételeinek megteremtése.
A Gyámsági Tanács (TC) célkitűzései közé tartozott a gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális előrehaladásának, valamint a nevelésügy fejlesztésének; továbbá az önkormányzati képesség vagy függetlenség felé való fokozatos haladásnak elősegítése.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szerve. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, 15 állandó bíró alkotja a testületét, akik mind különböző államok állampolgárai.
Az ENSZ Titkárság a főtitkárból és tisztviselői karból áll.
érdekesség__1956
_Helytörténeti fotók
_1956
_Mándy Iván, Csutak-sorozat – 1956
Mándy Iván (1918-1995) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta. Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Gyermekkönyvei klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956-1968).
Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. A háború után sporttudósítóként tevékenykedett, majd az Újhold című folyóirathoz csatlakozott. 1949-1955 között nem publikálhatott. Ezekben az években „átírásokból” élt: a Magyar Rádiónál dolgozott dramaturgként, mások gyermekhangjátékait javítgatta, 1954-től szabadfoglalkozású íróvá lett.
érdekesség__1956
_1956-os forradalom
Az 1956. okt. 23-án kitörő forradalom nagy változásokat hozott Magyarország életében. 1956. november 1-jén feloszlatták az MDP –t és létrejött az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt – kommunista párt). November 7-én Kádár János a szovjet tankok élén bevonulva átvette a hatalmat: létrehozta az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságát – Magyarország a szocialista blokk része, a KGST tagja maradt. A pártállam rendszere fennmarad, ám a kemény diktatúrát lassan, de felváltotta a puha diktatúra.
A forradalom leverése utána a megtorlás időszaka következett. Az MSZMP ellenforradalomnak minősítette a forradalmat. A társadalom ellenállását csak a szovjet csapatok erejére és az újonnan szervezett karhatalomra (pufajkások), majd a munkásőrségre támaszkodva tudták letörni.
érdekesség__1957
_Helytörténeti fotók
_1957
_Élet és irodalom /ÉS/ - 1957
Az Élet és Irodalom (röviden: ÉS) magyar irodalmi-közéleti hetilap 1957 óta. Ezen a néven 1923-ban már megjelent magyar folyóirat. 1957 tavaszán, az akkori politikai vezetés részéről egy olyan konszolidációs szándék nyilvánult meg, mely az értelmiségi réteggel, s azon belül az irodalmi élettel való kiegyezésre irányult. A lap elindítása lényegében Kádár János nevéhez fűződik.Az ÉS,1959októberében az újjáalakult Magyar Írók Szövetségének lett a lapja.
Az Élet és Irodalom első száma 1957. március 15-én jelent meg. Az első szám 69 540 példányban jelent meg, sikerét többek között Németh László, Heltai Jenő, Fodor József és Szabó Lőrinc írásai garantálták. A kéthetente megjelenő lap főszerkesztője ügyesen hangolta össze a pártérdeket az irodalmi érdekkel.
érdekesség__1957
_Az Élet és Irodalom 1957. március 15-én indult irodalmi kétheti lapként, az 1956-os forradalom után megszüntetett Irodalmi Újság utódjaként, szerkesztésében. Munkatársai olyan írók és kritikusok voltak, aki hajlandók voltak az 1956-os forradalom leverése után megszilárduló pártállamot támogatni.
Beceneve, az ÉS is korabeli szóviccből származik:
„Hiányzik belőle mind az élet, mind az irodalom – akkor mi van benne? – az ÉS.”
érdekesség__1957
_A Magyar Televízió-adás megindulása
A televíziós adások megindulása hazánkban – annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott – évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. 1957. február 23-án a szabadság-hegyi adóról, megindult az 50–90 km-eskörzetbenfoghatókísérletiadás, hetikétnapon, zeneiés irodalmi műsorokkal.
1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához.
érdekesség_
1956. júliusában, a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron.
1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. Ekkor már mintegy 600 készüléktulajdonos volt az országban. E kedvező előjelek nyomán az első évben 5000 vevőkészülék eladását tervezték.
1958 március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. A tv-előfizetők száma ekkor már 7190. Augusztusban lépett először a kamera elé Vitray Tamás riporter és műsorvezető. A heti adásidőt 20 órára emelték._1957
_Életképek a televíziózás történetéből
Közvetítőkocsi az 50-es években
Vitray Tamás ”Csak ülök és mesélek
c. műsorában
Tamási Eszter, bemondó
érdekesség__1958
_Helytörténeti fotók
_1958
_Kassák Lajos „Költemények, rajzok” megjelenése - 1958
Kassák Lajos (1887-1967) autodidakta író, költő, műfordító, képzőművész. Kivételes művészetét díjak sora hirdeti (1947, Baumgarten-díj; 1948, Kossuth-érdemrend, 1965, Kossuth díj). Kassák Lajos, a magyar avantgárd mozgalom vezére. 1958-ban jelent meg, a Költemények, rajzok c. kötete.
Kassák Lajos írói és képzőművészeti életműve rendkívül jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye, aminek oka, hogy saját tevékenységét is nagyon szigorú mércével mérte. A művészet bármelyik terén, rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Igazi maximalista volt. A kor, amelyben élt, egybeesett a munkásosztály forradalmi törekvéseivel. Kassák ezzel egy időben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is. Ez a törekvése sikeresen találkozott az 1910-es években kibontakozó forradalmian új stílusirányzatokkal, melyekkel külföldi utazásai során ismerkedett meg. Erre az időszakra esett az avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus kialakulása. A magyar művészetben nincs még egy olyan alkotó, akinek munkásága annyira elválaszthatatlan lenne ezektől a mozgalmaktól, mint Kassáké.
érdekesség__1958
_Nagy Imre kivégzése - 1958
Nagy Imre (1896-1958) magyar politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között a Minisztertanács, illetve az 1956-os forradalomminiszterelnöke. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, a magyar történelem egyik legérdekesebb és első pillantásra talán legellentmondásosabb hőse volt.
Kommunistaként élte életét, és meggyőződéses kommunistaként lett a szovjet elnyomás alatt álló Magyarország egyik vezetője is. Ám eközben megmaradt demokratikus gondolkodású, emberséges és józan ítélőképességű embernek is, aki 1953 és 1955 közti kormányfői rendelkezéseivel bizonyította, hogy egy élhető, igazságosan működő Magyarországot akar megvalósítani. Kommunista felettesei félreállították, de1956 őszén a forradalmárok és szabadságharcosok őt választották vezetőjükké. A forradalmat követően szimbolikus jelentőségűvé vált a forradalmárok elítélése. A „Nagy Imre per” 1958. február és június közt zajlott, a vád pedig “szervezkedés a népi demokratikus rend megdöntésére” volt. A koncepciós eljárás végén három halálos ítéletet hajtottak végre 1958. június 16-án: Nagy Imre, Maléter Pál, és Gimes Miklós kötél általi kivégzését.
érdekesség__1959
_Helytörténeti fotók
_1959
_Ottlik Géza: Iskola a határon – 1959
Ottlik Géza (1912-1990) író, műfordító. A magyar intellektuális próza kiváló alkotója. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzs- játék megújítója volt. 1981-ben József Attila-díjat, 1984-ben Déry Tibor-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat, 1988-ban Szép Ernő-jutalmat, s végül 1990-ben Örley István-díjat kapott.
A Rákosi-rendszerben uralkodó dogmatikus irodalompolitika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye, amelynek első változatát még 1944-ben adta közre a Magyar Csillag. Nagyobb mértékben írta újra az Iskola a határon című regényét, amely 1959-ben jelent meg. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy műveit évtizedeken át csiszolgatta.
érdekesség__1959
_Főbb művei
A Valencia-rejtély – Hajónapló – Pályákon (hangjáték és elbeszélések)
érdekesség_
Buda (regény)
Garabó Gereben (meseátdolgozások feleségével, Debreczeni Gyöngyivel közösen)
Hajnali háztetők (regény)
Hamisjátékosok (novellák) – (Ez egy elterjedt tévedés: Hamisjátékosok címen nem jelent meg Ottliknak kötete, csak egy novellája.)
Iskola a határon (regény)
Minden megvan (elbeszélések)
Próza (regényesített gyűjtemény esszékből, kritikákból)
Továbbélők (regény) (Az Iskola a határon korábbi változata.)
Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein (bridzskönyv Hugh Kelseyvel közösen)
Az utolsó mese (novella)_1959
_Szilárd Leó „Atomok a békéért” díja – 1959
Szilárd Leó (1898-1964) magyar atomfizikus, biofizikus, 1959-ben az atombomba első bevetése után szenvedélyesen kiállt az atomenergia békés alkalmazásai és a nukleáris fegyverek nemzetközi ellenőrzése mellett. Megalapította az Élhető Világért Tanácsot. Tevékenységéért 1959-ben megkapta az “Atomok a békéért” díjat.
Szilárd nevéhez fűződik az első atommaghasadás láncreakciójának kiváltása uránium és grafit kombinálásával. Ő használta először a plutóniumot az atomreakció előidézésére. Megtervezte és Fermivel megépítette az első atomreaktort. Egész életében ellene volt, hogy az atomenergiát katonai célokra használják, ennek érdekében megszervezett egy háború-ellenes tanácsot Council to Abolish War címen. A II. világháború után biológiával foglalkozott, a fizika elvont módszereit az élet alapproblémájára alkalmazva. A rák kezelésére új gyógyászati módot dolgozott ki, a radioterápiát. Szilárd Leót a biofizika atyjának tekintjük.
érdekesség__1960
_Helytörténeti fotók
_1960
_Fekete István – József Attila díj – 1960
Fekete István (1900- 1970) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk.
Az irodalmi életben nem nagyságának megfelelően kezelték. Könyveit ugyan kiadták és az olvasók között ezek népszerűek is voltak, de politikai okokból például több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt. Írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni.
érdekesség__1960
_Weiner Leó halála - 1960
Weiner Leó (1885-1960) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője. Művészetében klasszikus kultúrája, színfantáziája és hangszerelési bravúrja lírai érzelemvilággal társul. Kifejezési skálája leggazdagabban a Csongor és Tünde kísérőzenéjében nyilatkozott meg (1913), a kamarazenélés világhírű mestere pedig hegedű-zongoraszonátáiban és vonósnégyeseiben alkotott maradandót. A zenekari hangversenyek repertoárjait népies hangvételű művei gazdagítják.
Budapesten született, itt töltötte egész életét. A Zeneakadémián 1901-06-ig Koessler János tanítványa volt, 1908-tól haláláig ugyanott tanított ő maga is. Kamarazenei tanszakán, félévszázadon át képezte hangszeres művészek több nemzedékét. A világhírű magyar virtuózok csaknem kivétel nélkül Weiner Leó tanítványai voltak. Pedagógiai munkásságát az élő hagyományok mellett írásai (zeneelméleti tankönyvei, elemzései) örökítették meg. Kompozícióival 1907-ben Ferenc József díjat, 1922-ben Coolidge-díjat, 1950-ben és 1960-ban Kossuth-díjat érdemelt ki. 1960. szeptember 13-án halt meg Budapesten.
érdekesség__1960
_Weiner Leó-díj
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma 2006-ban alapította meg a Weiner Leó-díjat. A díjat azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi és tanári munkásságukat.
érdekesség__1961
_Helytörténeti fotók
_1961
_Nemes Nagy Ágnes – gyermek versek – 1961
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) magyar költő, műfordító, esszéíró; Lengyel Balázs műkritikus első felesége. 1961-ben jelenik a „Jó reggelt, gyerekek!” verses képeskönyv – leporellója.
Diákkorában kezdett verseket írni, első verseskötete a „Kettős világban” címmel 1946-ban jelent meg, mellyel fiatalon, 1948-ban kapott Baumgarten-díjat, 1969-ben pedig első válogatott kötetéért tüntették ki József Attila-díjjal. Hosszú ideig csak műfordítóként publikálhatott, ekkor fordult a gyermekirodalom felé, verseit, melyek megújították a magyar gyermekköltészetet, több nyelvre is lefordították. Lírája a realitáson alapul, s ezt tölti meg a gyermeki képzeletvilág csodáival. Lágyság, derű, vidám irónia jellemzi stílusát, verseiben előszeretettel jelenít meg hétköznapi tárgyakat és hétköznapokból vett momentumokat.
érdekesség__1961
_1956-os forradalom utolsó mártírja - 1961
1961. augusztus 26. végezték ki az 1956-os forradalmat követő megtorlás részeként az utolsó életben hagyott személyt Nickelsburg Lászlót, foglalkozását tekintve műszerész. A mártírt a szervezkedés vezetésének vádjával fellebbezési lehetőség nélkül ítélték halálra.
Nickelsburg László október 31-én belépett a Baross téri Nemzetőrségbe, amelynek vezetője lett. November 4. után is részt vett a szovjet csapatok elleni harcokban. November 25-én Bécsbe szökött, de tíz nap múlva visszatért. 1957 februárjában letartóztatták, és jogerősen életfogytiglanra ítélték. 1959-ben a Belügyminisztérium pótnyomozást rendelt el ügyében. 1961. július 15-én halálra ítélték, majd augusztus 26-án kivégezték.
érdekesség__1962
_Helytörténeti fotók
_1962
_Somlyó György verses kötete – 1962
Somlyó György (1920-2006) magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsiMallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa. Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő fia.
Somlyó fiatalon a Nyugat költői közé tartozott, erősen hatott rá a francia szürrealizmus. 1941 és 1944 között többször hívták be munkaszolgálatra. 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a Sorbonne-ra iratkozott be. 1950-ig a Hunnia Filmgyár lektorátusának vezetője. Egymás után jelentek meg verseskötetei, tanulmányai.1962-ben készült el a Tó fölött, ég alatt (válogatott versek) kötete. Költészetében szinte minden versforma megtalálható a szabadverstől a szonettig. Önéletrajzi ihletésű prózai munkái mellett tanulmányköteteket és műfordításokat is megjelentetett.
érdekesség__1962
_Tó fölött, ég alatt
[1]
Míg sípodon merengsz, a percek szétszaladnak
tó fölött, ég alatt: értük se nyúl kezed.
Míg tűnnek nyomtalan, mily kétes vágy üzet,
kisértni módjait hasztalan hangzatoknak?
S otthagyva nyájaid, a vígkedvű tüzet
élesztő pásztorok rajától elszakadnod
s magad a léttelen idők karjára adnod,
szíved mily képtelen remény igézte meg?
Amarüllisz haját is hányszor nem simítád!
Hányszor eldobtad is ölének ritka titkát!
Törd össze rest sípod, már látod, csalra őrzéd.
Rád vár a tág világ tó fölött, ég alatt.
Ott tűnnek perceid, s vélük tűnvén a nap,
szikrázó szőrükön csillan a lehetőség.
[2]
Tó fölött, ég alatt a perc hogy illan el
s csillant a semmibe varázst, esélyt, szerelmet!
És minden véle száll, mi volt s ami sosem lett,
s szívednek tűntiben hattyúdalt énekel.
S te vélük énekelsz, míg szerteszét hever
az életed, arany nyájaid széthevernek…
S nincs, jaj, nincs semmi mód megint összeterelned
e tájon egyszer is – de tűnni majd, ha kell,
eltűnsz velük te is… Addig csak múljanak
feletted téveteg tavaszok, édes őszök
s nyarak vad táncain forogjon csak a nap:
szerelmek a mezőn, csaták a szirtfokon,
mi gondod is velük! Győzd le, ami legyőzött!
Tó fölött, ég alatt merengj csak sípodon.
(1942)
érdekesség__1962
_Azelső “Ki MitTud?” - 1962
A „Ki mit tud?” a Magyar Televízió kulturális tehetségkutató műsora volt; 1962-től 1996-ig tíz adássorozatot ért meg.Az első előadások rendezője Pauló Lajos, műsorvezetője Megyeri Károly, később Antal Imre, majd Gálvölgyi János volt.
Az forradalmat követő, 1960-as évek kulturális életében megkezdődött a ‚demokratizálódás“, és a lassacskán enyhülő politikai szigor,a kultúrpolitika „három t” elvének /tiltás, tűrés, támogatás/ megfelelően, egyes társadalmi csoportoknak kedvezményeket tudott adni. A tehetségkutató műsor, mint rendszer-népszerűsítő elem, az enyhülés politika részeként értelmezhető.A számtalan versenyző különböző kategóriákban versengett egymással. A Ki Mit Tud?-on tűnt fel és szerezte meg első széles közönség előtti sikereit olyan, még ma is aktív, és közismert művész mint, Kovács Kati, Kern András, Koncz Zsuzsa vagy Sztevanovity Zorán.
érdekesség__1962
_Eredmények - 1962. július 24., 19:40-kor kezdődött első döntő
A győztesek
Bakacsi Béla – ének
Gloviczki Péter bűvész
Hacki Tamás füttyművész
Kern András – paródiaHelyezettek, többek között
Koncz Zsuzsa és Gergely Ágnes – ének (Koncz Zsuzsa és osztálytársa Gergely Ágnes “Gézengúz” című dal előadásáért és a közönség kedvenceként, egy-egy asztali lámpát vihettek haza a Corvin áruház kínálatából.)
Metro együttes
érdekesség__1963
_Helytörténeti fotók
_1963
_Sík Sándor halála - 1963
Sík Sándor (1889-1963), szerzetes, piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948). A 20. század jelentős magyar katolikus költészet egyik legnagyobb alakja. 1959-ben, 70. születésnapjára jelent meg költői pályájának jelentős verseiből válogatott Őszi fecske című kötete. 1961-ben aranymiséjén mutatták be Kodály Zoltán kórusművét, amelyet Sík Sándor Te Deum című versére komponált. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten.
Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket, szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött, mint lelkigyakorlat vezető és előadó. 1911-ben müncheni útja során ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a hazai cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. Igen népszerű volt a Schütz Antal teológussal együtt az ifjúság lelki épülésére összeállított Imádságoskönyve, amely először 1913-ban jelent meg. Legkedvesebb tanítványa Radnóti Miklós volt. Az első világháború idején tábori lelkész volt, ekkor írt versei mély megrendültséget mutattak.
érdekesség__1963
_Wigner Jenő fizikai Nobel-díja - 1963
WIGNER JENŐ (1902-1995) Nobel-díjas, magyar–amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.
A századelőn a fizikát a legjobb tudósok is egy majdnem befejezett tudománynak gondolták. Wigner Jenő egyike volt azoknak a fizikusoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát, többek között bevezetve a kvantummechanikába a szimmetriák elméletét. Egyike volt a századfordulós, Budapest híres zsidó-magyar tudósainak, akik közé Erdős Pál, Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede és Szilárd Leó is tartozott, utóbbi vált talán legközelebbi felnőttkori barátjává. Neumann iskolatársa és tanácsadója is volt, róla később így írt: „a legokosabb ember, akit ismertem a földön.”
érdekesség__1963
_Manhattan Terv
érdekesség_
1939-ben Szilárd Leo és Teller Ede megkérték Einsteint, hogy hívja fel Roosevelt elnök figyelmét arra, hogy német tudósok biztos foglalkoznak egy atombomba előállításának gondolatával. Einstein német levelét Teller angolra fordította és személyesen vitte el a Fehér Házba. Néhány hét múlva elhatározták az atomkutatás megindítását - Manhattan Tervnéven. A Tervben résztvevő tudósokat egy öttagú atomfizikusokból álló kutató csoport irányította, melynek feje az olasz Fermi Enrico volt, a többi tagja Fermi híres űrlakói, akiket magyaroknak neveznek: Neumann János dr., Szilárd Leo dr., Teller Ede dr. és Wigner Jenő Pál dr. A Manhattan Terv kiválóan sikerült, felfedezték a atommaghasadás láncreakcióját, működni kezdett az első atomreaktor és megépült az atombomba. Amikor a kutató csoport megtudta, hogy az amerikai hadvezetőség atombombát készül Japánra ledobni, több tudóstársukkal együtt tiltakozó levelet küldtek Truman elnöknek, de eredményt nem értek el._1964
_Helytörténeti fotók
_1964
_A kőszívű ember fiai, filmdráma - 1964
A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóját Jókai ezen regénnyével ünnepelte. Jókai műve alapján 1964-ben parádés szereposztással filmdráma is készült. A mai napig ezt a filmet játszák legtöbbet a televíziók március 15-én. Jókai megírta a szabadságharc mítoszát, Várkonyi Zoltán pedig generációk vizuális élményévé tette. A bécsi forradalom dicső és tragikus napjai, a diadal Isaszegnél, Buda hős visszavívása – és a bukás tragédiája.
érdekesség__1964
_BASIC computer nyelv - 1964
Kemény János (1926 – 1992) matematikus, egyetemi tanár, számítástechnikus. A BASIC computer nyelv
társ-feltalálója, ezért a microcomputer atyjának is nevezik.Családjával Budapesten élt, de középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be; a Princetoni Egyetemen végzett és 1949-ben doktorált logikából. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval. 1983-ban True Basic Inc. néven saját vállalatot alapított. Az e-mail is Kemény ötlete volt. A Three Mile Islandi atomerőmű-baleset után Keményt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére. A Kemény-jelentés országos visszhangot váltott ki, és Keményt az Egyesült Államok egyik legismertebb és legbecsültebb polgárává tette.
érdekesség__1964
_A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code)
Egy általános célú programozási nyelv, ami oktatási céllal készült. A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg. A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére.
Elterjedésében közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni.
érdekesség__1965
_Helytörténeti fotók
_1965
_Fekete István - Vuk megjelenése - 1965
Fekete István (1900-1970) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Az író igen népszerű állatmeséje – a Vuk -, a kisróka felnőtté válásáról szól. A mű egyszerre állattörténet és fejlődésregény. A rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. Mindeközben megtanulja, hogy mit jelent a család, mit jelent az idősebbtől tanulni. Kik azok, akik segítik és kik hátráltatják cselekedetei során. Különböző tulajdonságokat, magatartástípusokat és viselkedési modelleket lát. A bátorsága mellé végül kellő tudást, sőt bölcsességet is szerez. Az önfejű vagány róka végül céltudatos, családjáról is gondoskodni tudó rókává válik.
érdekesség__1965
_Kállai Gyula kormánya – 1965
A Kállai-kormány Magyarország 53. kormánya volt. 1965. június 30. és 1967. április 14. között állt az ország élén. Miniszterelnöke Kállai Gyula kommunista politikus, országgyűlési képviselő, 1965-ig miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök.
Kállai Gyula (1910-1996) 1931-től volt tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Jelentős szerepet játszott a „Márciusi Front” megszervezésében. A „Népszava” munkatársaként közreműködött és ismertté vált a lap 1941-es karácsonyi számának összeállítása során. 1942-ben részt vett a „Magyar Történelmi Emlékbizottság” létrehozásában. 1945 elejétől az MKP (Magyar Kommunista Párt), majd 1948 az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Központi Vezetőségének a tagja. 1951. ápr. 20-án koholt vádak alapján letartóztatták és tizenöt évi fegyházra ítélték, 1954 júliusában szabadult. Kállai Gyula számos állami tisztséget is betöltött, 1956. nov. 4-e után a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjaként miniszterhelyettes, államminiszter, miniszterelnök-helyettes.
érdekesség__1966
_Helytörténeti fotók
_1966
_Tamási Áron halála /1897-1966/
Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966) Kossuth-díjas, Baumgartner-díjas, valamint Corvin-koszorús magyar író. Leggyakrabban az úgynevezett népi írók közé sorolják. Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben.
Tamási Áron életművét csakis komplexen lehet vizsgálni. Nem ítélhető meg egyénisége és életműve, ha nem vesszük tudomásul, hogy egyszerre volt tényekhez ragaszkodó realista és lelke mélyéig vallásos ember, aki a végső döntést az emberen túlról várta. Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. Tamási mindent látott, ami látható volt a körülvevő való világban, és mindenről a nehéz munkával dolgozó emberek vélekedése szerint válaszolt. De Tamási azt is látta, ami nem látható, amiről az ember azt sem tudhatja, van-e vagy nincs, ami kívül esik a való világon. A felszabadulás idején mindenki úgy tekintett rá, mint a legnagyobb élő írók egyikére. Ettől kezdve politikai méltóságokat is betölt, de alkata szerint nem gyakorlati politikus, az ő világa az irodalom.
érdekesség__1966
_Tamási Áron idézetek
„Tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.”
„Az a becsületes, aki mindig élete utolsó órája szerint él.”
„Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.”
„Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.”
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
érdekesség__1966
_Kállai Gyula kormánya – 1965
A Kállai-kormány Magyarország 53. kormánya volt. 1965. június 30. és 1967. április 14. között állt az ország élén. Miniszterelnöke Kállai Gyula kommunista politikus, országgyűlési képviselő, 1965-ig miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök.
Kállai Gyula (1910-1996) 1931-től volt tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Jelentős szerepet játszott a „Márciusi Front” megszervezésében. A „Népszava” munkatársaként közreműködött és ismertté vált a lap 1941-es karácsonyi számának összeállítása során. 1942-ben részt vett a „Magyar Történelmi Emlékbizottság” létrehozásában. 1945 elejétől az MKP (Magyar Kommunista Párt), majd 1948 az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Központi Vezetőségének a tagja. 1951. ápr. 20-án koholt vádak alapján letartóztatták és tizenöt évi fegyházra ítélték, 1954 júliusában szabadult. Kállai Gyula számos állami tisztséget is betöltött, 1956. nov. 4-e után a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjaként miniszterhelyettes, államminiszter, miniszterelnök-helyettes.
érdekesség__1966
_Közlekedési Múzeum megnyitása - 1966
A Közlekedési Múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma. Budapesten, a Városligetben található. Központi épületén kívül több budapesti és vidéki kiállítóhellyel is rendelkezik. A II. világháborút követően, újjá kellett építeni – 1966-ban nyitották meg ismét a nagyközönség előtt.
érdekesség__1967
_Helytörténeti fotók
_1967
_Örkény István: Egyperces novellák - 1967
Örkény István, (1912-1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.
A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.
érdekesség__1967
_Díjai
József Attila-díj (1955, 1967)
érdekesség_
Kossuth-díj (1973)
Fekete Humor díj (Párizs)
Magyar Örökség díj (2004, posztumusz)
Budapest II. kerülete díszpolgári címe_1967
_A Gyermekgondozási segély bevezetése - 1967
A gyermekgondozási segély (GYES) Magyarországon a családtámogatási rendszer keretein belül alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás. Először 1967-ben vezették be, a munkaerő-felesleg problémájának kezelése és az alacsony demográfiai mutatók miatt.
érdekesség__1967
_Napjainkban egyetlen uniós tagországban - Bulgáriában - kevesebb a gyermekgondozási segélyhez hasonló állami támogatás összege, mint nálunk.
érdekesség_
_1968
_Helytörténeti fotók
_1968
_Hamvas Béla halála - 1968
Hamvas Béla, (1897-1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros. Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el. Műveiből több színpadi és filmes feldolgozás készült, ezek közül az egyik legérdekesebb a Karnevál alapján írt Pác című előadás, melyet 2002-ben az Újvidéki Színház mutatott be.
Hamvas Béla (1897-1968) a magyar irodalom különös, egyedülálló alakja. Érdeklődése rendkívül szerteágazó területeket ölel fel, mint például a klasszika-filológia, a művészettörténet, a keleti vallások és a szent nyelvek, ezek közül is elsősorban a szanszkrit. Írásai nehezen kategorizálhatók, néha a filozófiához, máskor a kultúrtörténethez, megint máskor pedig a teológiai értekezésekhez közelítenek. A legkülönbözőbb írásokat mégis közös nevezőre hozza Hamvas gondolatvilágának fókusza, a tradíció, melyen ő elsősorban az őskori emberiség szellemi hagyományát érti. Az ősi tradíciót Hamvas a nagy szentkönyvek alapján rekonstruálta, ezzel ismét egybefogta “az emberiség szétszakadt szálait”.
érdekesség__1968
_Idézetek:
„…csak akkor lehettem volna boldog,
ha egy lettem volna a tizenkettő közül
és őt hallottam volna” (Hamvas Béla: Unicornis)
„A pácban mindenki benne van. ” (Hamvas Béla: Karnevál)
“Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki” (Hamvas Béla: Az öt géniusz)
érdekesség__1968
_Az Új Gazdasági Mechanizmus - 1968
A Kádár-rendszer nagy gazdasági reformkísérlete, „Az új gazdasági mechanizmus” a gazdaság irányításának és tervezésének átfogó reformja volt, amelyet Magyarországon az 1960-as évek közepén készítettek elő, és 1968. január 1-jén vezettek be. A reform három területen hozott lényeges változást:
csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén;
liberalizálódtak az árak;
központilag meghatározott bér rendszer helyét, egy a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel.Az új rendszer legnagyobb vívmányaként visszaszorult a tervgazdálkodás. A nehézkes és költséges tervutasításos rendszer megszűnésével egyszerűbb és hatékonyabb lett a központi elképzelések megvalósítása is. A hatvanas évek közepétől, Nyers Rezső keze alatt formálódó új elképzelések másik fontos pontja volt a vállalati önállóság megteremtése: vagyis, hogy a gazdasági döntések ott szülessenek, ahol az információ és az érdek is jelen van.
érdekesség__1968
_Az Új gazdasági mechanizmus bírálata - karikatúra
A karikatúra, bújtatott rendszerkritikaként értelmezhető. A karikatúrának ez a másodlagos jelentése az 1968-as gazdaságpolitikai fordulat, az ún. „új gazdasági mechanizmus” törekvéseivel cseng egybe:
„És láthatnánk ezt a korszakalkotó gépet működés közben is?
Sajnos nem. A falba ugyanis elfelejtettek konnektort szerelni.”Hiába szuper a gép, ha nincsenek meg a működési, működtetési feltételek…
érdekesség__1969
_Helytörténeti fotók
_1969
_Tóték megfilmesítése - 1969
Örkény (1912-1979) már a húszas éveiben a barátaival karöltve folyóiratot adott ki. Túlélte a II. világháborút, a hadifogságot, hazaérkezését követően bontakozott ki írói pályája. A hatvanas évektől kísérletezgetni kezdett a stílusokkal, és érdeklődése a groteszk felé irányul. Ebben az időszakban látott napvilágot a Tóték című kisregénye. Az egyperces novellái, és a Tóték című mű hozta meg Örkény számára a széles körű ismertséget.
Groteszknek nevezzük azt a formát, amely szélsőségesen ellentétes elemek egybefonása által kelt egyszerre komikus és riasztó hatást. A Tóték-ban is ilyen groteszk szemlélet és ábrázolásmód található. Eredetileg regény volt, amiből drámát írt. 1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!).
érdekesség__1969
_Örkény idézetek
„Tíz percet is lehet jól beosztani, és lehet rosszul harminc évet.”
„Ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában; a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz.”
„Aki másokat győz le, mindig beszennyeződik. De aki önmagán győzött, megtisztul általa.”
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés.”
érdekesség__1969
_Holdautó kifejlesztése - 1969
Pávlics Ferenc 1928-ban született Balozsameggyesen, gépészmérnök, kutató. A NASA részére megtervezte a világtörténelem első földön kívüli terepjáró gépkocsiját, az 1969-es Holdra szálláskor használt holdjáró járművet (Lunar Rover).
Dolgozott, mint kutató az amerikai hadsereg detroiti tankgépkocsi szertárparancsnokságánál, a General Motors védelmi kutató-laboratóriumában, a Santa Barbara művek elektronikai részlegénél. Kutatási területe a mellékúti járművek fejlesztése, a Hold felszínére szánt járművek alkalmazásának vizsgálata. Ezt fejlesztette tovább az amerikai űrhajózási Hivatal Pávlics vezetésével. Ez a Jövevény-nek nevezett autó 1997-ben szállt le a Mars-ra a Nyomkereső űrszondával.
érdekesség_
